Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE

kezik az igény a büntető jogalanyiság korlátainak áttörésére, különös tekintettel bizonyos bűncselekmény fajtákra, például egyes gazdasági bűncselekményekre, közegészség elleni bűncselekményekre. Ha behatol a büntetőjogba az a nézet, hogy jogi személy is bűncselekmény alanyává válhat, a természetes személyekre méretezett szankciórendszert is nyomban át kell alakítani. A hatályos Btk. büntetései egyrészt főbüntetések, másrészt mellékbüntetések. Főbüntetések: szabadságvesztés (végrehajtási fokozata szerint lehet fegyház, börtön vagy fogház; fiatalkorú esetében fiatalkorúak börtöne vagy fiatalkorúak fogháza), közérdekű munka vagy pénzbüntetés. Mellékbüntetések: közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, vagyonelkobzás és pénzmellékbüntetés. A feltételes szabadság a szabadságvesztéshez kapcsolódó kedvezmény. A végrehajtás felfüggesztésének kedvezménye szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre terjedhet ki. A közérdekű munka és a pénzbüntetés meghatározott feltételek mellett szabadságvesztésre változtatható át. Közügyektől eltiltás és vagyonelkobzás szűk körben, főbüntetés kiszabása nélkül is alkalmazható. Foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás vagy vagyonelkobzás pedig önállóan, főbüntetés kiszabása helyett is alkalmazhatók, de önálló büntetésként csak egy mellékbüntetést lehet kiszabni. A büntetésekre egységesen vonatkozik a társadalom védelmének és a megelőzésnek a célja. A törvény szövegében e kettő összefonódik, különbséget akként tehetünk, hogy végső cél a társadalom védelme, a büntetés közvetlen célja ennek érdekében az általános és az egyéni megelőzés. Az általános megelőzés negatív iránya mások elrettentése, pozitív iránya a morális gátlások megerősítése, a jogkövető magatartás elősegítése. Az egyéni megelőzés eszköze lehet az elkövető reszocializálása javítással, neveléssel, újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartása, ártalmatlanná tétele. Ez utóbbira tipikus példa a szabadságvesztés büntetés, melynek végrehajtása során a bűncselekmény elkövetőjét elszigetelik a külvilágtól. A büntetés céljának törvényi megfogalmazásában egyáltalán nem szerepel a megtorlás, mint célkitűzés. Mivel a büntetés joghátrány, a megtorlás hozzátartozik a büntetés lényegéhez. „Az igazságos megtorlás azonban a modern jogrendszerekben nem büntetési cél, hanem ama társadalmi igénynek a kifejezője, hogy minden bűncselekmény elkövetését felelősségre vonás és büntetőjogi reakció, büntetés kövesse." 2 Az intézkedésekre a Btk. nem ad sem fogalom meghatározást, sem célkitűzést, egyszerűen felsorolja azokat. Úgy vélem, mindaz, ami a büntetésekre vonatkoztatható, vonatkozik az intézkedésekre is, ha kifejezetten nem ellentétes az intézkedés jellegével. Az intézkedés is joghátrány, bűncselekmény jogkövetkezménye és törvényesnek kell lennie. Bűncselekmény jogkövetkezménye még akkor is, ha sok esetben úgy kerül sor intézkedés alkalmazására, hogy a bűncselekmény csak Nagy Ferenc-Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része. Korona Kiadó. Budapest, 1998. 277-280. old.