Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE

JUNGI ESZTER A büntetés fogalma a jogtudományban és a hatályos Büntető Törvénykönyv szankció rendszere A bűncselekményekhez fűződő jogkövetkezményeket két csoportba oszthatjuk. Vannak büntetőjogi jogkövetkezmények, melyek lehetnek büntetések vagy intézkedések, ezeket a mindenkori alapkódex, a büntetőtörvénykönyv foglalja öszsze. A bűncselekménynek azonban lehetnek büntetőjogon kívüli jogkövetkezményei is, például kártérítés a polgári jog szabályai szerint. A büntetések története hosszú múltra tekint vissza. Már az ősi társadalmakban megjelenik a vérbosszú, amit azután a tálio és a kompozíció alkalmazása vált fel. Ezek az intézmények jelezték a kollektív felelősségről egyéni felelősségre áttérést, az arányosság gondolatának feltűnését és kialakulásukkal párhuzamosan ment végbe a köz-igazságszolgáltatás megjelenése a magán-igazságszolgáltatás mellett. Az antik görög filozófia tudománya az első állomás, ahol a büntetési elméletek elválnak a kifejezetten vallásos világképtől. Fejlődésük a felvilágosodás korában új lendületet vesz, hogy azután a XIX-XX. században számos tudományos irányzat alapját teremtsék meg. Grotiustól kezdve mintegy 24 önálló büntetési rendszer alakult ki és ezekhez kapcsolódóan legalább száz elmélet keletkezett.

1 Maguk a büntetések nem annyira változatosak, mint elméleteik. Az ókor és a korai középkor idején a halálbüntetés és a testi büntetések uralták a büntetőjogot, majd fokozatosan tért hódított a szabadságvesztés, amely napjainkban is az egyik legjelentősebb büntetési nem. A büntetések fajtái a joghátrány tartalma szerint vizsgálva, történeti metszetben csoportosítva, általánosságban a következők: 1. ) halálbüntetés, végrehajtási módját tekintve lehet kerékbetörés, felnégyelés, máglyahalál, kötél általi, avagy golyó általi halál és még hosszasan sorolhatnánk. 2. ) testi fenyítések, mint testcsonkítás, korbácsolás, vesszőzés stb. 3. ) szabadságelvonás vagy szabadságkorlátozás, pl. szabadságvesztés, házi őrizet, javító-nevelő munka, pellengérre állítás, stb. 4. ) vagyoni jellegű büntetések, pl. jószágvesztés, vagyonelkobzás, pénzbüntetés, stb. 1 Horváth Tibor: A büntetési elméletek fejlődésének vázlata. Jogtudományi értekezések Akadémiai Kiadó. Budapest, 1981. 8. old.