Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

2. A források Az alábbi tanulmányunkban felhasznált forráscsoportot részben a főapát országgyűlési ülések alatt vezetett, önmaga számára készített feljegyzései, kommentárai, részben pedig az ezek alapján készített levelek, levéltervezetek, beszédvázlatok és beszédek képezik. Rimely ugyanis - az utókor szempontjából szerencsés módon - gondosan papírra vetette az egyes politikai történésekkel, törvényjavaslatokkal, alsó- vagy felsőházi szónoklatokkal kapcsolatos első benyomásait, olykor a legbensőségesebb gondolatait is feljegyezte. Ezt helyenként száraz, rövidített formában tette, gyakoribb volt azonban, hogy az első benyomásokat is gondosan megfogalmazta, nem egyszer még érzelmekkel telített véleményét, fel-kiáltásait is átvitte a papírra. (Ez a fajta személyiség a múlt században oly divatos magán-naplóírás idején nem is volt ritka, a feljegyzések készítői ugyanis gyakran nem pusztán rögzíteni akarták a történteket, hanem mintegy beszélgetést is folytattak jegyzeteikkel. Széchenyi István híres naplója is nagyon sok érzelemkitörést örökített meg.

8

) Rimely rendszerint a kezéhez kapott törvényjavaslatok, országgyűlési feliratok, üzenetek példányaira; azok tartalmához azonnal széljegyzeteket fűzött, a nyomtatott vagy kéziratos röpívek szövegeit megcsillagozva, hiány- illetve betoldásjelekkel tűzdelte tele és hol terjedelmes, hol csak felcsattanás-szerű reflexió formájában rögzítette a megfogalmazódott első impresszióit. Terjedelmesebb észrevételeit külön lapokra vezette. Majd ezeket az első megjegyzéseit gyakran önálló feljegyzések formájában összegezte, mondanivalóját egymásra épülő vázlatpontokba sűrítette. Gyakran több szövegvázlatot is készített egy témáról, az önálló irományokat esetleg címekkel is ellátta. (Ezeket rendszerint „észrevételeknek", „eszmélkedéseknek" stb. nevezte.) Egyes esetekben pedig jegyzeteinek tartalmát letisztázott kéziratokká is szerkesztette, melyek lehettek beszédek, törvény- vagy felirati javaslatok, közlésre szánt cikk-tervezetek. így egy témáról esetenként több, átfedéseket is tartalmazó szöveget hagyott hátra. (A beszédvázlatok jelentős része - az országgyűlések hivatalos iratainak tanúsága szerint - csak elkészült, de nem hangzott el az üléstermekben.) A Rimely országgyűlési feljegyzéseit tartalmazó - jórészt rendezetlen - iratanyag

9 rendkívüli terjedelme nem teszi lehetővé a szövegek teljes közlését, csupán s Megjegyzés: Rónay Jácintot, Rimely rendtársát, a 48-as emigráció kiemelkedő alakját ifjú korában újoncmestere, Gacser Leó szólította fel a naplóírásra, mint az önismeret és az önbecsülés elsajátításának legjobb módjára. Rónay-napló (1996). 8., 25. p. Ld. még: Széchenyi-napló (1982) 9 A felhasznált dokumentumokra csupán a „Rimely-irátok" rövidítést alkalmaztuk. Mivel az anyag darabszinten nem rendezett, a Rimely által jegyzetelt egykorú országgyűlési nyomtatványok (ún. röpívek) eredeti sorszámát tüntettük fel, saját kéziratai esetén erre értelemszerűen nem nyílt módunk. (A röpívek az azonnal kinyomtatott valamennyi feliratot, üzenetet, törvényjavaslatot stb. jelentették, de később nem feltétle-