Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

egy, a jellegzetes dokumentumokból készült válogatást (ld. Függelék), továbbá a fóapát egy-egy témára vonatkozó gondolatainak összegzését. Nem kívántuk továbbá részletezni a bencés rend illetve Pannonhalma 1848. évi eseménytörténetét, figyelmünket inkább az országgyűlés politikai tárgyalásaira és Rimely azokkal kapcsolatos véleményének ismertetésére irányítottuk. Elemzésünkben nem pusztán a források közlésére koncentrálunk, hanem megpróbáljuk röviden az egyes, Rimely által is érintett témakörök hátterét is felvázolni,

10 igyekezve abban az egykori főapát nézeteit elhelyezni, ezért helyenként nem merev kronológiai sorrendben haladtunk. Rimely feljegyzései mellett további fontos levéltári forrásunk volt a fóapát kiadatlan, de többek által idézett önéletrajza," mely valóban „elsőrangú forrás", ha nem is teljesen elfogulatlan.

12 (Több helyen naplónak nevezik, de 1853-ig inkább feldolgozott életút-ismertetéssel van dolgunk, különösen 1848—49-re vonatkozóan, mely évek feljegyzéseit csak utólag, 1849 végén iktatta szövegébe, elképzelhető tehát, hogy a szabadságharc bukása utáni időszakban sok mindent másképp látott illetve fogalmazott a korábbi esztendőről.) Mivel a széljegyzeteket, feljegyzéseket Rimely magánhasználatra szánta, azokat érthetően nem is írta alá, alábbiakban csak a bizonyosan tőle származó kéziratokkal foglalkoztunk. (Későbbi önéletrajzában illetve naplójában utóbb néhány idegen kezű - és meglehetősen rosszmájú - bejegyzés is található, például ellenlábasa és majdani nül minősítettek valamennyi változatot országgyűlési irománynak, így az irománykötetbe nem, vagy nem az eredeti számon kerültek be. Ld. erről pl. Ruszoly, 1997a. 34-35. p., 81. sz. jegyz.; Károlyi, 1936. 248. p. 1. jegyz.) Lónyay Menyhért is mint elterjedt gyakorlatot jegyezte fel ismerőséről, hogy az „elővette a zsebében lévő feliratot s az egyes pontok mellé jegyzett magyarázatait olvasá". Lónyay-napló (1896) 41. p. Más közéleti személyiségek is előszeretettel jegyzetelték tele benyomásaikkal a röpíveket, ld. erről: Ruszoly, 1997a., 1997b., 1997c. több helyen. Az országgyűlési és egyéb nyomtatványok, valamint a hozzájuk fűzött kiegészítések együttes forrásközlésére a szakirodalomban még viszonylag kevés kísérlet történt, ld. pl.: Spira, 1964. 345-350. p.; Miskolczy, 1998. 21-27. p.; a különböző szövegváltozatok forrásértékére még: Károlyi, 1936. 207-209., 245-250. p.; ill.: Fazekas Csaba: Még egyszer Horváth Mihály autonómia-kongresszussal kapcsolatos felhívásáról (1849) (kézirat) Megjegyezzük, hogy a szakirodalom esetén is eltekintettünk a magyar 1848-49. egy-egy kérdésére vonatkozó illetve átfogó tanulmányainak részletes ismertetésétől, idézésétől, többnyire csak jelezzük egy-egy adat valamely előfordulási helyét. 11 Ld. pl. Sörös, 1916/a-b.; Meszlényi, 1928.; Sólymos, 1990.; Sólymos Szilveszter OSB: A szerzetesség és tanítás feszültsége a 19. század első felében. Magyar bencés élet a 19. században. Rendtörténeti tanulmányok. Pannonhalma, 1993. (Kézirat), idézi: Katus, 1996. 262. p. stb. A dokumentumra a továbbiakban „Rimely-önéletrajz"-ként hivatkozunk. 12 Sörös, 1916/b. 637. p.