Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Recenziók - PÁJER IMRE: Hermann Róbert: Győr város és megye hadtörténete

Hermann Róbert: Győr város és megye hadtörténete 1848-49-ben 1998 és 1999 volt az az év, amikor vulgárisan szólva „még a csapból is Hermann Róbert folyt." Közismert Hermann kutatási területe, tárgyszeretete és jó előadókészsége, így nem véletlen, hogy a média az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója kapcsán rendszeresen szerepeltette. Hermáim erejéből azonban ennél többre is tellett. Ebben az időben közreadta a szabadságharc hadtörténetének szinte teljes kisalföldi eseményeit bemutató tanulmányait és okmánytárait. A nyugat-dunántúli hadieseményekről korábban megjelent írásainak említése nélkül sorolom itt fel a legjelentősebbeket: Győr város és megye hadtörténete 1848-49-ben. (Győr, 1998.); Az ihászi ütközet emlékkönyve. (Pápa, 1999.); A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (Sopron, 1999.); A Todorovic-hadoszlop átvonulása Sopron és Vas megyén 1848 októberében (Okmánytár). Soproni Szemle, 1999/3. sz. Tisztem, hogy közülük a legmozgalmasabb, legtöbb eseményt, történést leíró és elemző, a címben jelzett kötetet mutassam be. A szerző tanulmányának elején sorra veszi mindazon korábban megjelent írásokat, kiadványokat, melyek a témával foglalkoztak. Ezzel nagy segítséget nyújt a helytörténet jövendő kutatóinak, s az érdeklődő olvasóknak, hisz értékelő megjegyzéseivel feltárja e munkák hiányosságait is. (Például: Lugosy István: Győr és vidéke 1848-49-ben. Hadtörténeti adalékok. Különnyomat a Győri Szemle II. évfolyamából. Győr, 1931.; Veress D. Csaba: A győri vár. Bp., 1993.) Győr 1848-as hadtörténetének elemzését Hermann a városban található fegyveres alakulatok számbavételével kezdi. Megállapítja, hogy a város helyőrségét egy gyalogzászlóalj képezte, mellyel jó kapcsolatot tartott fenn a lakosság. A városban létező másik fegyveres erő a polgárőrség volt. A polgárőrség egy magyar és egy német osztályból állt, de 1845-től ez utóbbinak is magyar volt a vezényleti nyelve. A márciusi forradalom megváltoztatta a fennálló helyzetet. A polgárőrség két tagozata egyesült, majd március 20-án - országosan is az elsők közt - kezdetét vette a Győr városi és megyei nemzetőrség megalakítása. Bemutatja a szerző Zichy Ottó nemzetőr őrnagy vezetésével végzett szervező és kiképző munka eredményeit és visszásságait, s a nemzetőr zászlóalj dicstelen hadi szereplését (Horpács-Salamonfa közti és schwecháti csata). Győrnek fontos feladat jutott a honvédség szervezésében. Előbb a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség számára végzett toborzást menetét, és eredményét írja le Hermann, majd a Győr, Esztergom és Komárom megyében toborzott 5. honvédzászlóalj kiállításának és felszerelésének körülményeit elemzi. Győr központja lett a már sorozott 23. és 39. honvédzászlóaljak felállításának is. Ez utóbbiakat Győr mellett Sopron és Mosón megye, valamint a területen található szabad királyi városok