Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

A cs. kir. hadsereg 295, a VII. hadtest 483, Kmety hadosztálya 112 (más forrás szerint 197) főt veszített. Figyelembe véve az irtózatos túlerőt, meg kell állapítanunk, hogy Poeltenberg kitűnően oldotta meg feladatát, s ebben maga Görgei is segítségére volt. A cs. kir. csapatok ugyan birtokba vették a várost, de nyomasztó túlerejük ellenére sem tudták nemhogy megsemmisíteni, de még csak rendetlenségbe hozni sem a hadtestet. A vereségről - nyilván Görgei levelének hatására is - először Bayer ezredes értesítette Kossuthot, s közölte, hogy az ellenség rövid időn belül elfoglalhatja a fővárost. Ezért javasolta, hogy a kormány Nagyváradra tegye át székhelyét.

355 Ludvigh az éjszakai órákban írta meg első jelentését. Dicsérte Kossuth Sándort, s megemlítette, hogy „Görgei egész nap hol egy, hol más helyen a csatában volt". Beszámolt Kmety ihászi ütközetéről, s arról, hogy a II. hadtest június 28-án csak Ácsig jutott. A további esélyeket illetőleg így vélekedett: „Ha Ácsnál az ellenséget meg nem futamiljuk, az orosz lekenyerezéséről kell gondolkoznotok, és előre az alkalmatos egyéneket kiválasztani, kik p[éldaj o[káért] egy Sándor cár féle alkotmány árában az alkudozást megkezdjék. Ha egyszer leigáztatunk az ördög sem traktál velünk."

356 Június 29-én már több zaklatott hangvételű levélben igyekezett rábírni Kossuthot és a minisztereket, hogy minél előbb hagyják el Pestet, s menjenek Nagyváradra

357 Görgei június 29-én Tatáról levélben közölte Győr elestének hírét, hogy a kormány „gyenge és védelem nélkül van Budapesten". Azt ajánlotta tehát, hogy „Bemmel, s a máramaros-, ung-, bereg-, bács-bánáti seregekkel a Tisza megett egyesüljön" a fősereget pedig egy említett bizottmány kinevezése után hagyja magára.

358 Június 30-án újra leszögezte: „Legközelebbi jövőnkre nézve egyszerű haditervem az: itt, Komárom oltalma alatt összpontosítani minden erőt, Bem, Vetter és Kazinczyn kívül, és az osztrákokat eldöntőleg megtámadni".

359 Bayer június 28-i jelentése 29-én érkezett meg Pestre. Kossuth egyelőre nem tartotta súlyosnak a vereséget. Bayerrel közölte, hogy a kormány csak a hadsereggel együtt fog távozni Pestről, s ragaszkodik a június 26-i megállapodáshoz, „hogy ne a Tisza mögött, hanem a Duna mögött operáljunk". Ezért utasította Bayert, hogy rakja meg Komáromot, s minden más erőt dobjon át a jobb partra. „Túl sok időt 355 Közli Bőhm - Farkas - Csikány 172. o. és Hermann: Győr 339-340. o. 356 Közli Bőhm - Farkas - Csikány 171-172. o. és Hermann: Győr 340-341. o. A Sándorféle alkotmányra történő utalás arra vonatkozik, hogy a napóleoni háborúk végeztével Lengyelország orosz főség alatti része korlátozott önállósággal, saját hadsereggel és alkotmánnyal rendelkezett az orosz birodalmon belül. 357 Steier Lajos: Haynau I. 135-140. o. 358 Steier Lajos: Haynau I. 137-138. o. 359 Steier Lajos: Haynau I. 151-154. o. és Bőhm - Farkas - Csikány 175-176. o.