Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

vesztettünk, hagytuk, hogy az ellenség megerősödjön". Most csak az menthet meg, ha a jobb parton egyesült erővel ütközik a hadsereg.

360 A fordulatot nem a csatavesztés híre, hanem Ludvigh és Görgei június 29-i levelei, s az a hír okozta, hogy az oroszok már Nyíregyházán vannak. Józef Wysocki vezérőrnagy pedig közölte a hadügyminisztériummal, hogy az orosz főoszlop a jelentések szerint 62 000 főt számlál, s ezért ő seregével nem mer ütközetbe bocsátkozni, de amíg lehet, Harsány környékén tartja magát.

361 Kossuth e híreket véve, minisztertanácsot hívott össze, amelyre meghívta a fővárosban tartózkodó, többnyire békealkalmazásban vagy rendelkezési állományban lévő tábornokokat is. A minisztertanács felülbírálta a június 26-i döntést, s úgy döntött, hogy a kétközpontú összpontosítás helyett, feladva a komáromit, Görgei és Bem csapatait, és Wysocki hadtestét Szegedre rendeli, hogy ezáltal a Jellacic elleni operációk sikerét biztosítsa. Komáromban csak egy kb. 15 000 főnyi helyőrséget kell hátrahagyni. A terv Dembinskitől származott. Görgei megígérte a határozat teljesítését, de közölte, hogy július 3-a előtt nem tud elindulni. Ekkor egy sajnálatos félreértés következett be. Görgei június 30-án, még a küldöttség érkezése előtt írott levele, amelyben arról írt, hogy a győri vereség ellenére szándéka Komáromnál összpontosítani csapatait, később került Kossuth kezébe, mint a levonulásra vonatkozó ígéretet tartalmazó, szintén június 30-i levél. Kossuth nem vizsgálta a levelek iktatószámát, s július l-jén leváltotta Görgeit a fövezérségről.

362 A szegedi összpontosítás a Dunántúl, a Felvidék és a Duna-Tisza-köze feladását jelentette. Szegedre minden egyes seregtestnek nagyobbrészt gyalog kellett megtennie az utat, kitéve a cs. kir. és orosz hadsereg üldözésének. A szegedi összpontosítással a magyar hadsereg egyszerre vonta volna magára az orosz és a cs. kir. hadsereg támadását. Szeged környékén nem voltak komoly erődítések. A szegedi sáncrendszer 1849. július végén is csak félig készült el, s megvédése az összpontosítottnál nagyobb erőt igényelt. A sáncrendszert meg lehetett kerülni, s ha a cs. kir. csapatok Szegedtől délre átlépik a Tiszát, s Szegedtől keletre a Marost, ki kellett üríteni. így a megépítendő sáncok védhetősége jórészt a Tisza és a Maros vízállásától függött. 1849 nyarán azonban mindvégig kánikula uralkodott, s így a folyók nem jelentettek komoly akadályt az ellenség útjában. 360 Közli Hermann: Kossuth-ir. 1849. 158-160. o. Nem teljes közlését ld. Görgey István III. 35-36. o. és KLÖM XV. 620. o. 361 Wysocki 197-198. o. 362 Hermann Róbert: Mészáros Lázár altábornagy fővezérsége (1849. július 1. - 1849. július 30.). (In:) Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa: Mészáros Lázár emlékezete. Baja, 1993. 53-55. o.; uő.: Minisztertanácsok 20-24. o. Görgei leváltásának indokolatlanságát és Görgei június 30-i leveleinek sorrendjét Katona Tamás bevezető tanulmánya tisztázta. Görgey Artúr I. 77-82. o. Görgei második levelét közli Steier Lajos: Haynau I. 145-147. o.