Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

mondta, hogy Görgei vonja magához a bal parti erőket, de Görgei minderre „egy szót sem felel, feladja Perczeit, feladja szegény Szekulitsot, holott nekem azt jelentik, hogy Önnel szemközt nincs több 20 000 embernél". Hiszen így kénytelenek feladni a fővárost, „fegyvergyárunk, minden muníciónk, bankóműhelyünk, minden minden! s nem marad egyéb hátra, mint meghalni siker nélkül". Kossuth ezért elrendelte, hogy Görgei a Duna bal partjáról „húzzon magához annyi segéderőt, miszerint maga, Perczel s a Duna bal parti segéderőt összevéve, 30 000 embere legyen, s állja útját az ellenségnek". Ha Görgei még egy hétig tartotta volna magát, 12 000 emberből álló tartalék hadtestet gyűjtöttek volna össze a fővárosban, de Görgei elhagyja Győrt, „s levonul Komáromon alul be a hegyek közé, ahol Önt otthagyják állani, s leutaznak Budára kardvágás nélkül, Ön serege pedig elvész a hidegtől, étlen a nyomorult falukban". Kossuth először Vetter Antal vezérőrnagyot, a helyettes hadügyminisztert és a honvéd táborkar főnökét akarta Görgeihez küldeni, de aztán meggondolta magát, s három kérdésre kért Görgeitől világos jelentést: „1-ör miért retirál Győrből, mennyi erő fenyegette ott Önt? 2- or mi történik Perczellel, Szekulitscsal? 3- or. Micsoda pozíciókat akar tartani - mert azt csak nem hiszem, hogy csata nélkül akarja Budát feladni. 4- er. Küldött-e kérésemhez képest ide hátra Buda felé Generalstabs [táborkari] tiszteket, akik a terrénumot rekognoszcírozzák [a terepet megszemléljék] - s a Rückzugslineáról [a visszavonulási útvonalról] magokat tökéletesen egész Budáig tájékozzák?".

239 December 27-én Csány Bábolnáról írt Kossuthnak: „Győrt elhagytuk - elhagytuk részemről mélyen sebzett szívvel - írta. - Tarthatánk-e ott magunkat, ha a Duna-balparti erőt Görgei magához vonja? - azon kérdések közzé tartozik, melyeket határozottan eldönteni nem lehet. Most már Lázár ide van rendelve, de jöhetése kétséges a jég miatt". Úgy vélte, a hadsereg futni nem fog de „időnyerés minden, mit tőlünk most követelni lehet. Nem hiszem, hogy utánunk ne jöjjön az ellenség, ámbár egy pár napi kényelem élvezése Győrben nem lehetetlen". Az élet-halál harc most már biztosan Pest körül lesz; „hiszem, hogy a német ott lelendi vesztét, - csak ágyút a szaladni akarók ellen - nem lehet vesztenünk". Levele további részében még megjegyezte: „Győr nem Gibraltár, hol telelni lehetséges".

240 December 28-án Kossuth nem írt Görgeinek. Az OHB rövid közleményt adott ki arról, hogy „Görgei tábornok célszerűnek tartotta a háború kockáit nem Győrnél vetni el és most vitéz hadseregünk többi csapataival is egyesült, hogy annál nagyobb hatással működhesék az ellenség hadmozdulatai ellen". Az OHB erről abban a reményben értesíti a közönséget, „hogy rövid idő múlva egy csatáról adhat hírt, mely 239 KLÖM XIII. 901-902. o. 240 KLÖM XIII. 907-908. o.; Csány László 122-123. o.