Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

Győrnek erősítése átadásra s az iszapos környék járhatlanságára van számítva. Mindennek vége, minthogy minden folyó vagy iszap annyira fagyott már, hogy mindenütt szabadon lehet járni-kelni. Hátrahúzódom pedig Bánhidára, ott levény [sic!] Bocsássa meg t[isztelt] Elnök Úr, hogy oly rövid vagyok. Holnap tán többet írhatok".

237 Csány ugyanezen a napon, december 26-án este 10 órakor írott levelében tudatta Kossuthtal, hogy aznap egy erős lovassági felderítés történt, „minek következése holnap igen valószínűleg támodás, és a túlszárnyalástuli aggodalomból retirálás leend. Heábon hirdetem az egyesülést, seregünk Dunán innen és Dunán túl. Perczel még csak holnap érhet Tétre, így lehet, hogy segédségünkre későn. Most jövök a tábornokiul, kértem, gondolják meg jól a dolgot, hogy Perczelnek kellő irányt adhassanak mozdulatában, értesítsenek engemet, hogy még az éjjel elküldhessem hozzá Pápára futáromat". A levél írása közben jött Görgei, s tudatta, „hogy el levén szárnyolva, holnap mennünk kell, különben ha a 60 ezer emberre csinált sáncokat, áradásokra, járhotatlanságra számítottakat védeni akarjuk, nagyobb részét ágyúinknak el fogjuk veszteni, a sáncok között iszonyú intervallumok lévén". Lázár György seregét át fogja rendelni a jobb partra, s jönni, fog, amint jöhet, Majthényinak Komárom védelmére annyi erőt hagy, amennyit az szükségesnek tart. „Mi a bakonyi szorosokon vonulunk vissza, merre Jellacicot kergeténk. Perczelhez tüstént küldök, hogy Sárkánnak tartson. E szerint ismét reterálunk, s mint Kasszandrának, betellesül jövendölésem, hogy a főváros körül vívjuk az élet-halál harcot, de hitem, erős hitem szerint győzelemmel. Még a hátunk mögé is ágyaikat állítsunk a futni akarók ellen. Ott élni, vagy halni kell".

238 Kossuth december 27-én együtt kapta meg a két levelet. Eddigi leveleiben mindig hangsúlyozta, hogy teljes bizalommal van Görgei iránt, Győr feladásának hírére azonban türelme is, bizalma is megszűnt. „El akarja Ön Győrt hagyni ütközet nélkül? és Bánhidára vonulni? - Bánhidára? - elhagyja Ön a Bakonynak oldalt fedező toppant segítségét, - elhagyja Perczeit, aki segítségére jön! és - Istenért - nyitva hagyja Győrt - el a Szőnynél készített sáncokat, nyitva hagyja az ellenségnek Mosonyból - Sopronyból - Vasból egyesülését, decouvrírozza [fedetlenné teszi] a fővárost, mert Bánhidáról azt nem védheti, mert fütyörészve jöhet a gönyűi úton Budáig az ellenség, míg Ön a Mészáros útra vonul, hol az ellenség bizon nem keresi fel, Perczeit kiteszi annak, hogy az ellenség őt elvágja ahelyett, hogy Ön szemközt, Perczel oldalt támadná meg őt, megengedi, hogy az ellenség erejét koncentrálhassa, s Önt, ki az elkülönözött ellenséget hitem szerint megverhetné, vagy megverhette volna, koncentrált erejével agyonnyomhassa" - öntötte egyetlen bevezető mondatba felháborodását. Szemrehányást tett amiatt, hogy Görgei mit sem ír arról, mit akar tenni, s mi történik Perczellel. Majd a régi szemrehányások következtek: mindig 237 KLÖM XIII. 900. o. 238 KLÖM XIII. 898-899. o.; Csány László II. 119-121. o.