Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

szülétek lehetetlen, hogy rettegésbe ne vigyék. „Erőt koncentrálni, megtámadni az ellenséget, s Győrt egy győzelemmel biztosítani. - Az jobb mód volna".

234 Csány december 25-én arról írt Kossuthnak, hogy az ellenség „itt sem akarja a bikát szarvánál fogni, hanem túl akar bennünket szárnyalni", s Hédervár és Enese felé kerül. A győri sáncok nem sokat használtak, „de azt is meg kell vallani, hogy hasznukat leginkább a hideg idő paralizálta, mert a jég az átszárnyalást lehetőbbé tette". Perczeit kérte, hogy kettőztetett menetben haladjon, s 26-án legalább lovasságát kapcsolja össze a Téten álló Sréterével. Ha az ellenség előnyomulna, húzódjon jobb, mert így valahol csatlakozhatnak. „Perczelünk írt, levelében keserű. Lesz bajom e két emberrel, de Móric eddig hozzám szeretetet és bizodalmat tanúsított, azért hiszem, hogy jót tehetek" - utalt a Görgei és Perczel közötti feszültség veszélyeire.

235 December 26-án Kossuth értesült arról, hogy Nugent stájerországi serege betört Vas megye területére, s hír szerint már Somogyba is betört volna az ellenség. Ebből is látszik, írta Görgeinek, hogy az általa felhozott a támadással szemben okok nem állnak meg, kivéve a sereg gyengeségére vonatkozót. Ezért is koncentrálni kellene minden erőt. Ha Görgei a kezdet kezdetén Nagyszombatba nem Guyont küldte volna 1700 emberrel, hanem a bal parton lévő 10 000 főt, akkor szétverték volna Simunichot, s Nagyszombat nem esett volna el. Kiss Ernő a Bánságban, a többiek a Bácskában mindig a védvonal tartogatás elvét követték, s hiába győztek, semmit sem nyertek vele. Perczel viszont mindig támadott, visszaszerezte a Muraközt, s tiszta volt az egész Dráva-vonal. Ami az erőket illeti, Görgeinek van 13 400 embere, a Komáromnál lévő sereg legalább 20 000, maga a várőrség 6000, ez összesen 39 400 fő. Ha ebből 5000 főt Komáromban hagy, a fennmaradó erővel már lehet mit kezdeni. Minden csak attól függ, hogy a bal partról 10-12 000 embert és az ágyúkat magához véve, előre nyomuljon, s ha megveri az ellenséget, használja fel a kedvező percet, „ha nem veri meg, reployierozza magát Győrré. így a haza mentve lehet. Máskint nem". Az idő lanyha, havazni kezd lassan, ha nagy hó esik, majd késő lesz, „s az ellenség háborítatlan lassú marsokban egyesül", miután 7 nagy vármegyét megszerzett. „Bocsásson meg aggódó lelkemnek hosszas írásomért" - fejezte be a levelet.

236 Szegény Kossuth, másnap olyan eseményről kapott hírt, amire ugyan számított, ám aminek bekövetkezését nem hitte ilyen gyorsnak. December 26-án Görgei rövid, drámai hangvételű levélben közölte Kossuthtal elhatározását: „Holnap, azaz 27-én hagyom el Győrt, mert nem tarthatom magamat többé hacsak ágyúim nagyobb részét elveszteni nem akarom. 234 KLÖM XIII. 881. o. 235 KLÖM XIII. 891. o.; Csány László II. 117-119. o. Perczelnek valóban írt is december 24-én; egy elküldetlen levélfogalmazványában nagyjából a fenti szellemben nyilatkozik, uo. 113. o. 236 KLÖM XIII. 894-896. o.