Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

koncentrálják erőiket, s egy helyen győznek, a többi ponton is megakadályozzák az ellenség előnyomulását. Kijelentette: Görgeinek Győrben nem kell leonidászi harcot vívnia, mert „Ön leonidászi halála nem adna módot új sereget teremteni, mint a görögök teremtették, - a haza elveszne".

231 Majd kiszámolta, hogy Görgeinek 13 400, Perczelnek 5950 embere van, s ha a bal partról magához vesz 8000 főt, már 27 350 embere van. Szerezzen hát, kerüljön akár 20 000 forintba, biztos tudósítást, hogy pontosan hol áll az ellenség, ami 35 000 főnél aligha lehet több. Ha Görgei elölről, Perczel oldalról vagy hátulról támad, biztos a győzelem. Kossuth csak egyet felejtett el: azt, hogy Perczel egyelőre még nincs az ellenség közelében... Görgei ellenvetéseire pontról pontra válaszolt. Görgei okos ember, nem tesz félreszámított expedíciót, főleg, ha megtudja az ellenség létszámát. A kormány nem mulasztotta el a hadsereg felvilágosítását, s ha mindaz, amit eddig tettek, nem elég, „úgy soha sem fog felvilágosodni". Ha a lovak elcsigázottak, dupla adag zabot kell adni nekik; a hideg táborozás pedig jobban elcsigázza őket, mint a roham. Ha a köpenyek rosszak, meleg menetekre és győzelemre van szükség, mert a heverésben fázik meg az ember. A katonák a visszavonulásban sem szöknek, nemhogy támadásban. „Én hát megjósolom Tábornok úrnak, ha várja az ellenséget, meg fog veretni, ha elibe megyén, s támad, győzni fog". A kinevezésekkel kapcsolatban teljes mértékben igazolta eljárását, a fizetésekkel kapcsolatban pedig kijelentette: ha ez igaz, akkor Görgei tegyen előterjesztést, s a kormány cselekedni fog. „Ezeket megmondani önbecsületem iránt kötelességem volt. Megvárom Ön hazafias karakterétől, hogy ezeknek őszinte kimondása, ha személyem iránt neheztelésre bírná is, azt a hazával nem éreztetendi, hanem megyén előre dönthetlen kitöréssel a haza megmentése ösvényén" - fejezte be levelét.

232 Kossuth válaszában tökéletes mértékben megcáfolta Görgei kifogásait, amenynyiben azok politikai vagy kormányzati tárgyakat érintettek. A katonai jellegű megjegyzésekre viszont retorikai eszközökkel válaszolt. Jól látszik, hogy a háborút romantikus módon, egy rohammal vagy támadással eldönthetőnek vélte, s nem érzékelte Görgeinek a téli hadjárat nyomorúságai, az ellenséges túlerő tudata által okozott lelkiállapotát. Görgei levelével együtt kapta meg Csány december 24-i levelét is, amelyben az közölte: nem írhat biztosat a sereg Győrben maradásáról, mert az a körülményektől függ. Perczel december 25-én Devecserben lesz, s most futárt küld hozzá, hogy Devecserre menjen. „így már most az alsó táborból is erősséget nyerve, vétek nélkül defenzívára szorítkozva nem maradhatunk, - nézetem szerint".

233 Kossuth válaszában levelében figyelmeztette Csányt: Győr szellemét a visszavonulásra mutató előké31 Duka Tivadar visszaemlékezése szerint ezt a passzust a főhadiszálláson úgy értelmezték, hogy „nem szükség Győr alatt mindent kockára tenni". Hermann: Duka 162. o. 232 KLÖM XIII. 877-879. o. 233 KLÖM XIII. 881-881. o.; Csány László II. 112-113. o.