Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

ez új rendszer által a regalisták vagyis az ország nagyjai éltük egyharmad részét kényteleníttetnének az orsz.gyűlésen eltölteni, mi a nemzet gazdaságára nem hatna vissza jótékonyan. De nem kívánom az évenkinti orsz.gyűléseket meg azért is, mivel a polgári és egyházi állomány sok tekintetben hátráltatást szenvedne, midőn minden év harmadát a világi és egyházi fő elöljárók a gyűlésen töltenék, a vármegyék, a városok legjelesb és előkelőbb tagjait nélkülöznék. De míg alkotványunk áll, míg a mostani követválasztási és utasítási mód gyakorlatban vagyon, nem tanácsos minden éven tartani orsz.gyűlést, hacsak örökös lázongást, forradalmat nem akarunk a polgárokban táplálni, de nem is kivihető, mert négy hónap kevés idő a pótlék utasítások megszerzésére, kivált ha valami érdekesb kérdés a gyűlés vége felé kerül szőnyegre. Végképpen nem kívánom az évenkinti orsz.gyűlést, mivel úgy találom, hogy az új törvény által önnön szentséges fejedelmünk százados jogai is kérdésbe vétetnek vagy megszoríttatnak. A TKR. tervezett törvényjavaslatuk természetes következése volna, hogy őfelsége az orsz.gyűlési helyet többé ki nem nézhetné, a gyűlés idejét meg nem határozhatná, annak végét ki nem tűzhetné, a gyűlést be nem zárathatná, mely sarkalatos másolását

272 a sz.[ent] korona jogainak nem kívánom, azért az évenkinti orsz.gyűlés helyének, idejének tartását, végének előleges és örökös meghatározását sem. Tudom, hogy erre az válaszoltathatik, hogy volenti non fit injuria.

27 Őfelségétől függ a törvényjavaslat helybenhagyása. Kérni szabad és folyamodni, de az a kérdés, tanácsos, igazságos-e és a nemzet jelleméhez illő-e a koronának adott jogokat legsürgősb, legnagyobb szükség nélkül nem mondom, megszorítni, hanem megváltoztatni akarni? Az álladalom és a fejedelem közti viszonyoknak, ha nem örökösöknek, igen-igen állandóknak kell lenni. Annyi bizonyos, hogy a kormány részéről ily változásokra ok nem adatott, valamint bizonyos az is, hogy Őfelségétől garantírozott nemzeti jogok másítását és változtatását a maga részéről a nemzet sem kívánja és óhajtja, hogy azok a kormánytól szentül megőriztessenek quod uni i • • 274 aequum altén justum. Megismerem én azt, hogy mi nemzedékünk az átalakulás korszakát éli, hogy a pallérozott nemzeteket utánozni törekedik, hogy a teendőknek roppant a száma. 272 Értsd: megmásítását, változtatását. 273 „Akivel olyasmi esik meg, amit maga is akart, azzal nem történt igazságtalanság." (Ulpianus) Bánk, 1992. 392. p. 274 „Ami az egyiknek méltányos, a másiknak igazságos." Vö. Bánk, 1992. 314. p.