Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

A Győr megyében és városban született 1848/49-es honvédtisztek alábbi közzétett életrajza bizonyára önmagában is fontos minden olyan olvasó számára, aki érdeklődik településének története iránt, vagy foglalkozik annak múltjával. Az életrajzi adatok feldolgozásával ugyanakkor pedig arra is választ kaphatunk, hogy milyen társadalmi rétegekhez tartoztak ezek a tisztek. E tekintetben az egyik lehetőség a nemesi és nem nemesi - azaz polgári születésűek elkülönítése. A kérdésre a válasz 118 esetben volt megállapítható. (A nemesi születést az életrajzokban a nemesi előnév feltüntetésével, vagy annak konkrét kiírásával jelöltük.) E szerint 47 fó, 39,9 % nemesi, 71 fo, 60,1 % pedig nem nemesi családban született. (A polgári születésűek között számba vett Tar Ferenc nemzetőr őrnagy 1835-ben kapott magyar nemességet.) A győri honvédtisztek között a nemesi születésűek aránya alatta marad a tisztikar egésze átlagának, ahol a nemesek meg haladták a 40 %-ot.

16 Ezen belül a törzstisztek esetében nincs eltérés, miután a 20 győri származású alezredes és őrnagy négy fő - Czecher András, Kutassy Pál, Stetina Lipót és Szodtfriedt Ferdinánd - kivételével nemesi származású volt. Ez a törzstiszti kar egésze esetében is hasonló volt. A Győr megyéből származó századosok, főhadnagyok és hadnagyok között azonban már jelentősen kisebb a nemesek aránya, mint a tisztikar nagy átlagában. Ezzel együtt is, a megyében szerepet játszó nemesi családok - Argay, Bezerédy, Gyapay, Hrabovszky, Kisfaludy, Mórocz, Sáry, Zmeskall stb. - fiait szinte kivétel nélkül ott találjuk a honvédtisztek között. (Továbbá két főnemest - a katonai érdemei alapján báróvá lett osztrák eredetű, Győrben letelepedett Sterneggcsalád Csillagszögire magyarosító Alajos tagját, és báró Luzsénszky Henriket. Vagyoni helyzetét tekintve azonban mindkettő inkább a közép-nemességhez, semmint a fönemességhez tartozott.) Mellettük azonban - legalább is létszámban - hasonló súlyt képviseltek a Győr városi vagyonosabb iparos és kereskedő családokból származó fiatalok. Születési helyét tekintve a „győri" tisztek nagyobb fele, 85 fo, azaz 60,2 % Győrben (közülük kettő Győrszigeten) látta meg a napvilágot, míg 56-an születtek a megye más helységeiben. Miután pedig a Győr városi születésűek jelentős többsége nem volt nemes - ellentétben a vidékiekkel -, a fent említett eltérést a nemesek és nem nemesek arányában elsősorban a polgárosodó Győr város dominanciájára kell viszszavezetnünk. A tisztikar rétegződésének egy másik lehetőségét e tisztek szabadságharcot megelőző foglalkozásának számbavétele adja. Ez az ismert 107 esetben az alább következő képet mutatja. 16 A honvéd tisztikar egészének rétegződésére, származási viszonyaira és összetételére ld. Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. 1. kötet 513. p.