Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

Aktív katonatiszt 11 fó; egyéb aktív katona (altiszt, tisztjelölt) 23 fó; nyug. katonatiszt 7 fó; diák, tanuló 13 fó; ügyvéd 10 fó; uradalmi és állami alkalmazott 9 fó; földbirtokos, gazdálkodó 9 fó; joggyakornok 7 fó; kézműves, kereskedő 9 fó; vármegyei hivatalnok 3 fó; mérnök 3 fó; tanító, nevelő 3 fó; újságíró 2 fó; állatorvos 1 fó. Ami itt elsőként a szemünkbe tűnik, az a katonai elem magas aránya. Ez általános jelenség volt, hiszen a honvéd tisztikar kiépítésénél elsősorban a szakképzettséggel rendelkezőket vették figyelembe. A császári-királyi hadsereg honvédséghez csatlakozott aktív és nyugalmazott tisztjei - így a győriek is - a szabadságharc közép ér e-végére törzstisztek lettek. Az altisztek, tisztjelöltek jobbára századosként (vagy hadnagyként, főhadnagyként) fejezték be a küzdelmet. Az előbbiek előrelépésével - valamint a honvédsereg állandó bővülése miatt az alsó tisztikarban más rétegek kaptak helyet. így a tanuló ifjúság - melyhez a már jogi tanulmányaikat elvégzett, de még ügyvédi vizsgát nem tett jurátusokat is hozzászámíthatjuk. Ok lelkesedésükkel már az első honvédzászlóaljak szervezésekor is jeleskedtek - a győriek az 5.-nél, mint ahogy azt már említettük. Mellettük a honvéd tisztikar nagy átlagának megfelelő arányban lettek tisztek Győr megye és város ügyvédei, uradalmi- és állami alkalmazottjai, a földbirtokos gazdálkodók, vármegyei hivatalnokok, és az értelmiségiek, mérnökök, újságírók, tanítók stb. A fenti foglalkozási ágak dominanciája egyben azt is jelentette, hogy tagjai a középrétegekhez tartoztak. S részben ehhez sorolható az a 9 kézműves és kereskedő, aki szintén tiszt lett a honvédseregben. Őket a császári-királyi hadseregben még 1848 előtt megszerzett katonai ismereteik „segíthették" a tiszti rendfokozat eléréséhez a honvédseregben. A honvéd tisztikar Győr megyéből származó részének nemzetiségi összetétele megállapításához hiányoznak az adatok. A viszonylag jelentős számú német hangzású név hallatán azonban bizonyára nem tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy viselői német eredetűek voltak, akiknek egy része még német anyanyelvű lehetett, míg mások már a magyarságba való beolvadás különböző szintjén álltak. Konkrétak viszont a vallási megoszlást tükröző adatok. E szerint - az ismert 124 esetben - 93-an a római katolikus, 23-an az evangélikus, 8-an pedig a református felekezethez tartoztak. Ami azért érdekes, mivel ez az arány jelentős mértékben eltér a megye lakosságának vallási-felekezeti megoszlásától. (Gondolunk itt elsősorban az evangélikus vallású honvédtisztek magas számára.)