Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

ezer fóré tehetjük. Ebből 32-en tábornoki, 900-an törzstiszti - ezredes, alezredes, őrnagy -, 2640-en századosi, s mintegy 8330-an főhadnagyi, illetve hadnagyi rendfokozatot viseltek.

15 A honvédsereg szabadságharcot végig küzdő tiszti állományából Győr megye és Győr város „részesedése" 141 fó volt. Jelenlegi ismereteink szerint legalább is ennyien születtek a korabeli Győr megye területén, illetve Győr városában. Rendfokozati megoszlás szerint ez húsz törzstisztet, negyvenegy századost, valamint nyolcvan főhadnagyot és hadnagyot jelentett. A törzstisztek közül nyolc fő honvéd alezredesi, kilenc honvéd őrnagyi, egy nemzetőr alezredesi, kettő pedig nemzetőr őrnagyi rendfokozatot viselt. A szabadságharc legfelső katonai vezetői - a hadsereg- és hadtestparancsnokok - között nem volt győri, illetve Győr megyei születésű. A középső szintű vezetésben azonban már többen is fontos szerephez jutottak. Mindenekelőtt Szodtfriedt Ferdinánd alezredes, akinek nevéhez a honvéd utászkar megszervezése fűződött. Mellette Hrabovszky István, Kisfaludy Mór dandárparancsnokok, valamint Bezerédy Miklós - aki egy nemzetőrökből álló dandárt vezényelt -, Bezerédy Lajos, a szabadságharc legkiválóbb hadtestének, a Damjanich, majd Leiningen vezette III.-nak a vezérkari fónöke, valamint Schoepf Alajos, az erdélyi hadsereg föhadbiztosának a nevét kell kiemelnünk. A csapattisztek nagyobb része a Győr megyében szervezett alakulatoknál szolgált, jutott azonban belőlük számos más csapattesthez is. A győri származású tisztek helytállására utal, hogy Kisfaludy Mórt a katonai érdemjel 2., további nyolc személyt - Deáky Gellértet, Hrabovszky Istvánt, Sebő Alajost, Kutassy Ignácot, Matkovich Jánost, Waczek Józsefet, Fábián Józsefet és Fekete Józsefet - az érdemjel 3. osztályával tüntették ki. Bokory Károly őrnagy, Schramm Vince és Wurm Mihály - s mellettük valószínűleg még néhányan - pedig hősi halált haltak a szabadságharcban. A szabadságharc után a honvéd tisztikar győri származású része a tisztek általános sorsában osztozott. Az aktív, vagy volt - korábban kilépett, illetve nyugalmazott - császári-királyi tiszteket, ha kézre kerültek, hadbíróság elé állították, így a „győriek" közül is 15-öt, akik közül egyedül Hrabovszky István alezredes „úszta meg". Őt befolyásos rokonai közbenjárására - és mindent letagadó aradi hadbírósági vallomásának hitelt adva - korábbi cs. kir. századosi rangjában kényszernyugdíjazták. A többiek nagy részét a császári hadbíróság első fokon halálra, 15 A tábornokok, törzstisztek és századosok életútját - a szerző akkori ismereteinek megfelelőn - az előző jegyzetben említett két munka tartalmazza. A honvédsereg hadnagyainak és főhadnagyainak életrajzát tartalmazó trilógia 1. kötete (A-Gy-ig) és 2. kötete (H-P-ig) 1998-ban, 3. kötete 1999-ben jelent meg. (Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1948/49. évi szabadságharcban 1-3. köt. Bp.) A honvédsereg 900 törzstisztje közül 150-en nemzetőr törzstisztek voltak. Szereplésüket a honvédsereg tisztikarában az indokolja, hogy a honvédsereg tisztjeihez hasonlóan kinevezésüket a központi kormányzati szervektől kapták, a hadműveletek során pedig gyakran honvéd csapatok felett parancsnokoltak.