Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

mégis ki tudjuk bogozni. A terjedelmes törvényjavaslat eleinte már az alsó táblán sem valami „nagy hévvel vitattatott", és a választójoggal, a választási eljárással illetve a választókerületekkel kapcsolatos részletek tisztázása után április l-jén már a főrendek vehették a szöveget tárgyalás alá,

183 Elvi jelentőségű észrevétel alig-alig hangzott el, a választójog pontos kritériumait, a választás módját illetve a napidíjakat illetően viszont fogalmazódtak meg markáns észrevételek. Az egyháziak alig hallatták hangjukat, legfeljebb Scitovszky püspök keltett nagyobb feltűnést, amikor a természettudományi társaság tagjai számára kérte, hogy honoráciorokként vegyék őket figyelembe a választójog megállapításánál. Annál érzékenyebben érintette őket, hogy a választási bizottságok eljárásáról szóló 13. §. szerint azok kötelessége, hogy a lakosságot a határidőkről „körlevelek, az egyházi szószékből hirdetések, a hirdetményeknek helységenként nyilvános helyekeni kifüggesztése, s más e részben szokásban lévő módoknak használata mellett a lehető legnagyobb nyilvánossággal" értesítsék. Rimely a kezéhez kapott március 31-i röpívre csak ennyit jegyzett meg, éppen az egyházi szószékek igénybevételére vonatkozó passzus mellett: „nem célirányos, mert csak vasárnap, ünnepeken szónokolnak, a hívek naponta egybe nem gyűlnek, azért a helység elöljárója hirdesse vagy vasárnap a pap a templom előtt isteni szolgálat után, mint Ausztriában".

184 (Hosszabb fejtegetésre nyilván torlódó elfoglaltságai miatt nem adódott lehetősége.) Április l-jén azonban szót kért és fenti rövid észrevételét ismertetve indítványozta az egyházi szószékekről szóló kihirdetési kötelezettség mellőztetését. Az egyház jogait, társadalmi szerepének védelmét érintő kérdésben azonnal csatlakoztak hozzá Ocskay és Scitovszky püspökök, valamint a konzervatív Cziráky János, és a főrendek magukévá téve a javaslatot, ilyen értelmű viszontüzenetet küldtek az alsó táblához.

185 Bár a főrendek üzenetének szövege a kihagyás mellett érvként azt említette, hogy a paragrafus által felsorolt egyéb módozatok bőségesen elegendők a lakosság értesítésére,

186 nyilvánvaló, hogy a lényeg sokkal inkább a háttérben maradt: használható-e az egyház ilyen semleges jellegű közéleti tevékenységre, sértő-e számára az effajta „politikai" szerepvállalás vagy nem. (A főpapok mindenképp szerették volna abból kivonatni az egyházat.) Nem véletlen, hogy az alsó tábla visszatromfolt és újabb feliratában ragaszkodott a 13. §. eredeti szövegéhez, melynek vitatása sok időt elvett a főrendek április 5-i ülésnapjából.

187 Az egyház méltóságát, hagyományos jogait mindig erélyesen védő Ocskay püspök a kihagyás fenntartását, Keglevich Gábor főtámokmester viszont a téma elejtését javasolta, arra hivatkozva, A törvényjavaslat elfogadásának részletes kidolgozását ld. Ruszoly, 1997c, a főrendek üléseire általánosságban: 67. p. Rimely-iratok, 238. sz. Az április 1-jei ülésről: Főrendi napló, 1848. 453-465. p. (lapszámhibákkal), Rimely beszéde: 456. p.; vö. Ruszoly, 1997c. 79. p. Irományok, 1848. 153. p. 163. sz. Főrendi napló, 1848. 482-485. p.; vö. Ruszoly, 1997c. 79-80. p.