Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

ország közigazgatási beosztásához hasonlóan II. József (1780-1790) postai igazgatási kerületeket hozatott létre. A Helytartótanács 1782-ben Budára került. Attól kezdve onnan szabályozták a járatokat és a küldemények kezelésére vonatkozó előírások is Budán készültek.

46 Ez a rendelkezés hozzájárult a magyarországi postaszervezet részbeni önállóságához, Bécstől való nagyobb függetlenségéhez. A postai szolgáltatás II. József idején tovább fejlődött. Bevezették a levélszedőhelyeket, ahol összegyűjtötték a leveleket és viteldíjakat, amelyeket azután a postalegények vittek a postamesterhez. Hasonlóan történt a postai küldemények kézbesítése is a postamestertől a címzettekhez. A budai Helytartótanács 1788-ban rendeletileg szabályozta a levelek lezárásának módját, formáját és azok címzését. Ebben az időben feladás helyének feltüntetését, valamint a viteldíj kifizetését a postamester a levél hátoldalára feljegyezte.

47 Jeles esemény a XVIII. század közepén, hogy Mária Terézia 1743-ban szabad királyi városi rangra emelte Győr városát. Az országgyűlés általi becikkelyezés azonban, csak 1751. augusztus 27-én történt meg Pozsonyban. A diadalhírt Győr szabad királyi város tanácsának staféta vitte.

48 A század második felében a gazdasági fellendülés következtében tovább fejlődött a magyarországi postaszolgálat. Győr, a szabad királyi város sajátos központtá vált, aminek egyik jelentős dokumentuma az 1720-tól folyamatosan 1788-ig évente megjelenő naptár, a Calendarium Jaurinense titulare politicum ad Annum... Jésu Christi (jaurini Stribig), amely postai vonatkozásokban is forrásértékű. A közel hét évtizedet felölelő korban a postával foglalkozó rész, a Regnum Hungaricum Postailum Rationum Exaetoratus Officium, amely a korai évtizedekben a postavonalakat, járatokat és állomásokat tartalmazta. A Bécs-Buda útvonalon minden alkalommal Győrt is feltüntette. Az 1760-as évektől kezdődően a fentieken túl a teljes magyarországi postai címtárat is közreadta. Ebben szerepel a többi között „Postarum Magistri Jaurinens: D.Ignatus Eytelsperger", aki ezt a hivatalát 1762-1774 közötti években, egészen haláláig látta el. A következő évi Calendarium szerint a győri postamesteri helyet még nem töltötték be, a hivatali adminisztrációt Eytelsperger özvegye látta el egy ideig. A jelentős postaállomás vezetőjének helye nem maradt sokáig betöltetlen, mert az 1775. évben már Stephanus Kardos a postamester egészen 1787-ig. A Calendarium utolsó száma 1788-ra szólt. Ebben a győri postamester már Martinus Petrás. A kiadvány a következő évre már nem jelent meg. Az 1788-as kötetből említést érdemel még a győri postával kapcsolatban, hogy Stephanus Kardos, a török kiűzése után szervezett alföldi postavonalon fekvő Karcag város postamesterségét látta el. Az értékes forrás folyamatosan tájékoztatást adott közlekedésének időpontjáról, az 1752-ben Magyarországon is megindult Bécs-Buda útvonalon járó delizsánszokról. Az akkor már feltétlen postai csomópontnak tekinthető Győr városából két irányban is volt rendszeres mellékvonali járat: Győr-Körmend és vissza, valamint Győr-Pápa és vissza. A Calendarium de Cursu Postae... cím alatt egész országra kiterjedően terjedelmes táblázat tartalmazta a fővonalakat, az állomások között mérföldben kifejezett távolságokat, valamint a mellékvonalakat. A Calendáriumból 1774-tól kezdődően tájékoztatást szerezhetett