Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

a forgalmas város lakossága arról is, hogy az egymást váltó évszakokban mikor történik a városkapuk nappali nyitvatartása, illetve esti bezárása. A falakkal körülvett város a középkorra emlékeztetően éjszakára bezáratta és őriztette kapuit. A császári sasos címerrel ellátott postamesteri épület, — a postaház — a lóváltó istálló, fogadók a város falain kívül a Fehérvári-kapu előtti térségen működtek. A terjedelmes, postával foglalkozó fejezet tartalmazta azokat a postajáratokat is, amelyeket a közvetlen környező tartományok, országok és távolabbi nyugatra fekvő országok irányába vezettek. A kivezetőcsatlakozó járatoknál a határállomásokat is feltüntették. Az ausztriai birodalom postaszervezete az 1720-as évtől kezdődően egyre inkább nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett. Eddigi kutatásaim során nem került elő adat arra vonatkozóan, hogy a győri Calendarium az 1788. évre vonatkozó utolsó megjelenését követően, milyen kiadvány töltötte be annak rendkívüli fontos tájékoztató szerepét. A hosszú évtizedeken keresztül működő győri Streibig nyomda a XIX. században tovább működött, amit a Calendáriumhoz hasonló reformkori naptár az „Allmanach fiir das Gemein-Jahr 1842" is bizonyít. A cég akkori jelzése „Gedruckt Witwe Streibig". Sajnos ebben postára vonatkozó adatok nem szerepelnek. A magyarországi postaszolgálatban a levélküldemények kezelésében is alapvető változás történt 1752-ben. Ebből az évből ismert a legrégibb postai bélyegző, amely V. DEBRECZIN feliratú. A posta- és filatéliatörténeti kutatások eredményeit összefoglaló kézikönyv

49 1755-ből közli a győri posta első bélyegzőjének rajzát A latin betűs V. KAAB (von Raab, Győrből) igen kezdetleges vésnöki munka, amit feltehetően gyorsan készítettek el, hogy a szabad királyi város — más ilyen rangú városokhoz hasonlóan — postamestere a leveleket feladáskor bélyegzővel láthassa el. A XVffl. századból még két győri postabélyegző ismert, mindkettő a város RAAB német nevével. A lenyomatokból egyértelműen megállapítható, hogy azokat német úgynevezett gót nyomdai betűkből állították össze, és csupán méretbeli különbség van közöttük. A gót betűs bélyegzők 1771-1788 közötti keltezésű leveleken ismertek. Kutatásaim szerint az ilyen gót betűs helységnevű postabélyegzőket a XVffl. század második felében többnyire a szabad királyi városok postamesterei használták. Újváros, amely a Váralja nyugati részén közvetlenül a vár alatt a Rába folyásánál épült, gyorsan fejlődött és a XVHI. század második felétől Győrnek forgalmas részévé vált Az akkor még meglévő városfalak és bástyák hadászati szempontból azonban már nem jelentősek, inkább a fejlődés, a városi építkezések akadályozói Ennek következménye, hogy a falakkal körülvett rész déli oldalán, a kelet-nyugat irányú országút mentén kerestek helyet a vásárok, piacok számára, valamint a szűk városban már telekhez nem jutó építkezni kívánó polgárok, iparosok, a mezőgazdasági termékekkel és állatokkal kereskedők. Az Újváros melletti részen, közel a várhoz álltak a nevezetes forgalmas Fehér Bárány és Fehér Ló vendéglők. Ez a terület épületei révén tekintélyes külsőt nyert olyannyira, hogy amikor 1786ban II. József átutazott a városon, a Fehér Ló vendéglőben szállt meg. A forgalmas és kedvelt helydigetes Rába-part) a vígságokra alkalmas Bárány fogadóhoz érkeztek a rendszeres postakocsi járatok, valamint a magán vagy forspontos fogatok.

50 Ebben az időben, az 1770-es évek végén a győri postamester Stephanus Kardos, aki irányította és biztosította a rendszeres postajáratokat a városon keresztül. 1