Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

Az erdélyi fejedelemség postaszervezete továbbra is részben önállóan, részben a birodalmi szervezethez tartozóan működött. Az ausztriai birodalom postaszervezetében a magyarországi területeken a postaútvonalak a hadi helyzetből eredően egész évszázadon keresztül változóak voltak. A bécsi udvar beolvasztási törekvései mindvégig fennálltak és időről-időre újuló erővel, rendeletekkel igyekeztek a magyarországi postai viszonyokat megváltoztatni, illetve ha az nem volt lehetséges, eró'teljesen befolyásolni, korlátozni, a birodalmon belüli önálló cselekvését meggátolni. Összességében, röviden ebben foglalható össze a XVII. századi postai intézményrendszer működtetése. A XVI-XVII. századi magyarországi postai tevékenységnek nem ismeretesek a kezelési jelei, jegyei. A levéltárakban fellelhető iratokon csupán a címzett vagy a hivatal neve szerepelt. Ez időben még nem volt hivatalosan egységes viteldíj, amelynek feltüntetésére valamilyen jelzést alkalmaztak. A postai úton történő továbbításra vonatkozó jelzéseket (címzett helye, feladás helye, útvonal, stb.) csak a XVIII. században vezették be, s alakították ki a viteldíjat. Mindazonáltal az uralkodói pátensek egyértelműen bizonyítják, már a XVI. század első felétől kezdődően, hogy a hadi posták vagy királyi posták a hírt, üzenetet, rendeletet lezárt levél formában viaszpecséttel ellátva (lezárva) továbbították. A különböző küldemények ilyen formában kerültek Bécsből a címzett városokba, vagy azokból Bécsbe. A magán, civil küldemények hasonló formában jutottak el a címzetthez, minden postai kezelési jel alkalmazása nélkül. AXVIIL század A század első éveinek postai szolgálatában az osztrák birodalomra és benne Magyarországra is kiterjedő szervezet mellett, egy rövid időre a Rákóczi szabadságharc postája is létrejött. Ezt a fejedelem II. Rákóczi Ferenc hozatta létre, elsősorban a felvidéki területeken. Az akkor meglévő postákhoz hasonlóan, működtetése a hadiposta ellátása érdekében történt. Az ország területét négy fővonal és elágazások hálózták be. A déli fővonal kelet-nyugat irányú, Magyaróvártól indult Győr irányában, majd Komárom érintésével Budára tartott. Ez csatlakozott Hatvannál a középső vonalba. A tervezett postautak működése függött a hadi szerencsétől, aminek az volt a következménye, hogy az útvonalak többsége csupán terv, elképzelés maradt. A posta fenntartásával kapcsolatban az anyagi gondok is hamar jelentkeztek, a hadi szerencse nem kedvezett, így az 1711-es szatmári béke már végleges megszűnését jelentette a rövid idejű Rákóczi postának.

36 A győri posta azidőben is működött, amiről az 1703. évi városi telekkönyv tanúskodik. A Bécsi-kapura néző házsor telek tulajdonosai között található Schwarz Bertalan Postamester neve.

37 Ebben az összeírásban egyéb postára utaló megjegyzés nincs, azonban a korábbi, 1617. évi telekkönyvből e helyre, illetve környékére lokalizálható a „posta istálló", amely egyértelműen feltételezi, hogy azidőben a Bécsi-kapu közelében lévő fogadónak is kapcsolata volt a postán utazók elszállásolásával, a postaállomással. Kutatásaim során ezideig nem sikerült az előbbi postamester — Schwarz Bertalan — és ugyancsak a telekkönyv • összeírásban előforduló Mányoky Ádám királyi postamester