Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

működése között összefüggést találnom (emeletes háza a mai Rákóczi u. 2.) A tekintélyes győri polgárt 1714-15 évekre bírónak is megválasztották, de ebbéli funkcióját a város földesura, a székeskáptalan nem hagyta jóvá. Nem látta összeegyeztethetőnek a két különböző tartalmú feladat ellátását.

38 Nem tekinthető kizártnak, hogy Schwarz és Mányoky egymást követték a postamesterségben. Az osztrák abszolutizmus a posta szervezetére is kiterjesztette hatalmát, amennyiben 1722-ben a birodalom területén működő postát az uralkodó, állami kezelésbe vette. Ez vonatkozott a működő magyarországi postaszervezetre is, amit esetenként Bécsből vagy Pozsonyból irányítottak. A korábbi évszázadokban a posta működtetése, mint regálé a Taxis és a Paár családok kezében összpontosult.

39 A III. Károly (1711-1740) által 1722 után kialakított állami rendszert megelőzően is voltak már kezdeményezések a postai tevékenység fejlesztésére. Az országban kialakult nyugalmi állapot minden irányban szükségessé tette a korszerűsítést, a török háborúkat és a Rákóczi-szabadságharcot követően. Az időszak kedvezőnek kínálkozott arra, hogy a magyarországi posták jobban megfeleljenek a magyar érdekeknek. A többi között ezt írta elő az 1715. XXII. tc., amely az 1681. XXVII. tc.-re hivatkozva ismételten kimondta, hogy Magyarországon postamesternek csak magyar birtokos nemesek, hazafiak alkalmazhatók. Valószínűleg ezekkel a törvényekkel hozhatók kapcsolatba a magyar Mányoky Ádám birtokos nemes kinevezése is.

40 A birodalmi posta állami kezelésbe vétele nem csupán adminisztratív rendelkezés, hanem a fejlődés felismerése és megfelelő rendszabályok bevezetése. Ezeknek a következménye, hogy a magyarországi postahivatali épületekre az osztrák címert helyezték el, a posta hivatalos nyelve a német. Szabályozták a viteldíjakat, valamint a belföldi és külföldi levélforgalmat. Ebben az időben a győri postahivatal már a Majorokban (ma Nádorváros) található. A postahely bérlője (kocsmabérlő) 1738-39-ben Jacobus Rieglsperger vendéglős, az akkor még utcára nem épült területen. Ott állt a királyi postamester háza, postakocsik lóváltóhelye és a vendégfogadó.

41 A XVIII. században a város vendégforgalma egyre növekedett, különösen azon a részen, a városfalon kívül, a budai-fehérvári, illetve bécsi országutak szomszédságában a Fehérvári-kapu előtt, ahol a napokig tartó népes vásárokat is tartották. Figyelmet érdemlő, hogy a vendégfogadó neve az előbbi közlésben nem fordul elő, de a királyi postamester háza igen. Ez tényként fogadható el, mert egy térképen, ugyan későbbi időből, de ezen a helyen postakürt jel található, ami egyértelműen működő postahivatalról tanúskodik.

42 A terület később utcává fejlődött és azt a XIX. században már Régi Posta utcának nevezték, emlékezve a korábbi évszázadban ott működő postára. Sajnálatos tény, hogy a jelentős történelmi hely neve az 1948-as utcanév változtatásoknak esett áldozatul, a város sok hasonló történeti értéket hordozó utca nevével egyetemben.

43 A posta városfalakon kívülre történő helyezésének pontos ideje nem ismeretes. Közvetett adatokból csak valószínűsíthető, hogy a szabad királyi városi rang elnyerését követően az 1750-es években került a Majorokba a postahivatal. A növekvő postai forgalom, a hadi postáról való áttérés a királyi