Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

lovakat váltottak..." A továbbiakban Herberstein az állomásokat is feljegyezte, ahol a kocsival megálltak. írása alapján a Bécstol Budáig (illetve vissza) terje­dő 32 mérföldnyi útvonalat nem nehéz ma sem nyomon követni, mert a szö­vegből pontosan megállapítható a közbeeső öt állomás és azok egymástól való távolsága: Bécstől 6 mérföld Bruckig, innen 5 mérföld Ovárig (Magyaróvár), szintén 5 mérföld Győrig, 6 mérföld után Kocs, 5 mérföld Vark (magyarosan Bárok) és végezetül 5 mérföld Budáig. Befejezésül azt is feljegyezte, hogy „Győrött az út felén lóváltásra pihent előfogat volt készenlétben." A lóváltás helye csak valószínűsíthető az akkori forgalmas piacon lévő Káptalani fogadó, illetve annak istállója, amelynek nagyságáról okleveles leírások tanúskodnak. A XVI. századtól kezdődően az útvonalon létesített állomások, valójában rövid pihenők a lovak abrakoltatására szolgáltak. Lóváltásra azonban csak jelentős és forgalmas postaállomásokon volt lehetőség, így Győrben is, ami postatörténeti szempontból el nem hanyagolható. A mohácsi csatát követő évben I. Ferdinán (1526-1564) 1527. július 31­én seregével átlépte az ország határát, és a már középkorban ismert hadiút /postaút vonalán lévő városokat: Győrt, Komáromot, Tatát, Esztergomot, Vi­segrádot, végül Budát meghódította. Ezt követően Taxis Antal bécsi főposta­mester Mátyás nevű fiát megbízta, hogy Bécs és Buda között szervezzen rend­szeres postajáratot. 12 Az út középpontjában fekvő Győr szerepe ismételten jelentős lett. Ez a járat azonban akkor mindössze két esztendeig működhetett, II. Szulejmán hódításai következtében 1529-ben megszűnt. A hírközlés szük­ségessége, igénye ezen a vonalon azonban továbbra is megmaradt és 1540-ben ismét megszervezték a járatot, amely akkor már, csak Győrig tartó járat volt, ahonnan hivatalos küldönc járt Komáromig és vissza. Ettől az időtől Győr egy­re inkább, mint végvár szerepelt. A vára, városa erőddé épült ki a török por­tyázókkal szembeni védelem szükségéből. 13 Ez az útvonal a század folyamán tovább bővült, de mindvégig Győrön ment keresztül, amelynek postaállomása egyre jelentősebbé vált. Az I. Ferdinánd uralkodása idején kiadott postapátens (postarendelet) az állomások közötti távolságot 3-5 német mérföldben (egy német mérföld 7500 méter) szabályozta, továbbá előírta, hogy a postaállomá­sokon 2-3 lovasfutár láthatja el a szolgálatot. A pátensben különösen a rend­szeresség került hangsúlyozásra, amely szerint például a postajárat (ordinaria) hetente egy alkalommal, meghatározott időben tartozott közleked­ni. Ez később a forgalom növekedésétől függően két alkalomra változhatott. Ezt a királyi postát a közönség is igénybe vehette, ami azidőben számottevő fejlődés. 14 A Habsburg uralkodók rendre kiadott pátensei, egészen a XIX. szá­zad közepéig bezárólag az egész birodalomra, illetve Magyarországra is általá­nosan érvényben voltak. Győr város központi fekvése ezidőben is forgalmassá tette postáját, ami indokolja néhány korabeli esemény felemlítését. Jól példázza Győr Ferdinánd-kori jelentőségét, hogy amikor követe Busbeque a török portára történő utazásakor Bécsből indulva végigkocsizott a királyi Magyarországon, visszaemlékezésében a többi között leírja, hogy uta­zása során egyedül Győrben talált vendégfogadót, ezenkívül máshol nem. El­ismeréssel emlékszik a fogadóban történt megszállásáról, „mint az európai civilizáció utolsó állomásáról." 15 Korabeli adatokat és leírásokat figyelembe

Next

/
Thumbnails
Contents