Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

lovakat váltottak..." A továbbiakban Herberstein az állomásokat is feljegyezte, ahol a kocsival megálltak. írása alapján a Bécstol Budáig (illetve vissza) terjedő 32 mérföldnyi útvonalat nem nehéz ma sem nyomon követni, mert a szövegből pontosan megállapítható a közbeeső öt állomás és azok egymástól való távolsága: Bécstől 6 mérföld Bruckig, innen 5 mérföld Ovárig (Magyaróvár), szintén 5 mérföld Győrig, 6 mérföld után Kocs, 5 mérföld Vark (magyarosan Bárok) és végezetül 5 mérföld Budáig. Befejezésül azt is feljegyezte, hogy „Győrött az út felén lóváltásra pihent előfogat volt készenlétben." A lóváltás helye csak valószínűsíthető az akkori forgalmas piacon lévő Káptalani fogadó, illetve annak istállója, amelynek nagyságáról okleveles leírások tanúskodnak. A XVI. századtól kezdődően az útvonalon létesített állomások, valójában rövid pihenők a lovak abrakoltatására szolgáltak. Lóváltásra azonban csak jelentős és forgalmas postaállomásokon volt lehetőség, így Győrben is, ami postatörténeti szempontból el nem hanyagolható. A mohácsi csatát követő évben I. Ferdinán (1526-1564) 1527. július 31én seregével átlépte az ország határát, és a már középkorban ismert hadiút /postaút vonalán lévő városokat: Győrt, Komáromot, Tatát, Esztergomot, Visegrádot, végül Budát meghódította. Ezt követően Taxis Antal bécsi főpostamester Mátyás nevű fiát megbízta, hogy Bécs és Buda között szervezzen rendszeres postajáratot.

12 Az út középpontjában fekvő Győr szerepe ismételten jelentős lett. Ez a járat azonban akkor mindössze két esztendeig működhetett, II. Szulejmán hódításai következtében 1529-ben megszűnt. A hírközlés szükségessége, igénye ezen a vonalon azonban továbbra is megmaradt és 1540-ben ismét megszervezték a járatot, amely akkor már, csak Győrig tartó járat volt, ahonnan hivatalos küldönc járt Komáromig és vissza. Ettől az időtől Győr egyre inkább, mint végvár szerepelt. A vára, városa erőddé épült ki a török portyázókkal szembeni védelem szükségéből.

13 Ez az útvonal a század folyamán tovább bővült, de mindvégig Győrön ment keresztül, amelynek postaállomása egyre jelentősebbé vált. Az I. Ferdinánd uralkodása idején kiadott postapátens (postarendelet) az állomások közötti távolságot 3-5 német mérföldben (egy német mérföld 7500 méter) szabályozta, továbbá előírta, hogy a postaállomásokon 2-3 lovasfutár láthatja el a szolgálatot. A pátensben különösen a rendszeresség került hangsúlyozásra, amely szerint például a postajárat (ordinaria) hetente egy alkalommal, meghatározott időben tartozott közlekedni. Ez később a forgalom növekedésétől függően két alkalomra változhatott. Ezt a királyi postát a közönség is igénybe vehette, ami azidőben számottevő fejlődés.

14 A Habsburg uralkodók rendre kiadott pátensei, egészen a XIX. század közepéig bezárólag az egész birodalomra, illetve Magyarországra is általánosan érvényben voltak. Győr város központi fekvése ezidőben is forgalmassá tette postáját, ami indokolja néhány korabeli esemény felemlítését. Jól példázza Győr Ferdinánd-kori jelentőségét, hogy amikor követe Busbeque a török portára történő utazásakor Bécsből indulva végigkocsizott a királyi Magyarországon, visszaemlékezésében a többi között leírja, hogy utazása során egyedül Győrben talált vendégfogadót, ezenkívül máshol nem. Elismeréssel emlékszik a fogadóban történt megszállásáról, „mint az európai civilizáció utolsó állomásáról."

15 Korabeli adatokat és leírásokat figyelembe