Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

véve valószínűsíthető, hogy a hely a káptalani fogadó volt, amely a Váralja közepén állt. Felszereltsége és berendezése a kor viszonyait tekintve figyelmet felkeltő volt az utazó Busbeque számára, mert azidőben két szobájában is kályhával fűtöttek a téli időben.

16 A XVI. század második felében a Bécs-GyőrKomárom, mint főútvonal nemcsak szervezetten működött, de kiemelt jelentőséggel bírt. A hadi helyzet váltakozása és Győr eleste 1594-ben szükségessé tette, hogy ezt az útvonalat, postautat Paár Péter pozsonyi főpostamester rendelkezésére a Csallóközbe helyezzék. Ennek megfelelően az út — és valójában csak ideiglenes — Mathény-Soporny-Tardoskedd — tovább vezetve a Duna balpartján — Újvár (Érsekújvár) — Köbölkút vonalon haladt Győrt elkerülve. Négy esztendő múlva 1598-ban Győr visszavétele után, az akkori pozsonyi főpostamester Paár Pompejusz az, aki visszahelyezi a postavonalat a korábbi állomásokra, így elsősorban Győrbe és újra indíttatja a rendszeres járatokat.

17 Egyértelmű kérdésként vetődik fel, hogy a posta hol működött, a királyi futárszolgálat helyileg hol bonyolódott le. Kutatásaim célja, többi között a Győr városában működött postahivatalok, postahelyek hitelt érdemlő lokalizálása a lehetőségekhez mérten. Az 1566-os tűzvészt megelőző időszakban valószínűsíthető, hogy a posta, a lóváltóhely, a fogadó, mint egymást kiegészítő egység a káptalani fogadó épületéhez közeli, vagy maga az épület, amelyhez a nem kis számú ló elhelyezéséhez nagyobb istálló is tartozott. A káptalani fogadó a mai Széchenyi-tér keleti oldalán álló nagyobb méretű kőépület, amelyhez istállók, kocsiszínek tartoztak, amelyeket az 1520-as években a káptalan javíttatott és karban tartatott.

18 A leírásokból és visszaemlékezésekből, számadáskönyvekből összecsengően állítható, hogy átutaztában mindkét követ ezt a fogadót vette igénybe, váltott lovakat Buda, illetve Győr irányába utazva. A tágas tér, ahol a fogadó állt és a piacokat is tartották, egyformán közel volt a főútvonalakhoz, amelyekhez később a falakkal megerősített városból a Bécsi-, illetve Fehérvári-kapukon keresztül lehetett kijutni. A tűzvészt követően az 1567-diki telekkönyv szerint azonban a vár déli oldalán lévő Zsidó utcában, annak a hegy felőli oldalán szerepel „Posta istálló" Posch Kristóf, illetve Jáger Mihály összeírt házai között.

19 Ez a hely a Bécsikapu közelében volt, mint a vár és a Váralja nyugati, a bécsi irányba tartó kijárata. Ez az adat akkor is jelentős, ha magáról a postahivatalról ott és ezidőben nincs említés és helyileg nem pontosítható. A XVI. században a postamesteri állomásokat (postamesteri hivatalt és címet) az uralkodó adományozta, ami gyakran megmaradt a családban, de nem örökletes címen, hanem minden alkalommal újabb adományozás révén viselték. A postamesterek javadalmazásaikat az „ordinária" posta szállításához és ellátásához szükséges lóállománynak megfelelően kapták. Ez vonatkozott a győri postára is, hiszen ezt az egész országra szabályozta a királyi pátens.