Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

zóit „... kellett súlypontnak venni." A kölcsönökről a Falusi Lakóházépítési Gazdasági Iroda a helyszínen döntött.

91 A villamosítási program keretében, 1954-ben az 0. T. 09/VI. 53. sz. titkos rendelkezése alapján 1954-ben a megye is megindította az ez irányú munkálatokat.

92 Ez évben a volt bencés gazdaságok külön fejlesztési keretet nem kaptak, a Pannonhalma közeli községekből csak Kajárpéc „Ady Endre" termelőszövetkezeti csoportját támogatták. A községfejlesztési tervek keretében, az 1958. évben csak 5 község nem szavazott meg a megyében községfejlesztési hozzájárulást, köztük Nyalka sem.

93 Községfejlesztési terv azonban ezeken a településeken is volt, de fedezetéül az előző évi maradványt, illetve a hátralékokat szánták. A győri járás községeinek községfejlesztési terve 1958-ra 5.129.408 Ft volt. Ezt szeptemberre még csak 35%-ra sikerült teljesíteni.

94 Útépítésre ez évben Győrszentivánon 64 ezer, Győrszentmártonban 60 ezer Ft-ot fordítottak, s utóbbi községben iskolaépítés is folyt.

95 A kutak építése kiemelt tervfeladat volt. Tápon mélyfúrású kút készült, 100 ezer Ft ráfordítással. Ugyanitt autóbuszváró is épült.

96 A megyei tanács 1959-ben határozott a községfejlesztési csoportok felállításához szükséges póthitelről. A csoportok felállítására a 35/1959. ATI. 5./ Korm. sz. rendelet alapján került sor, s Győr megyében október l-jétől kezdték meg működésüket. A Megyei Tanács V. B. indoklása szerint erre azért volt szükség, mert „Mezőgazdaságunk szocialista átalakulása fokozottabban megkívánja a falu szociális, kulturális gyorsütemű fejlesztését."

97 A csoportok létrehozása egybeesett a tanácsválasztásokkal. A szervezőmunkában így a községi pártbizottságok és a Hazafias Népfront helyi szervezetei mellett, a községi tanácstagok is részt vettek.

98 A Megyei Tanács 1959-ben határozott a községfejlesztési csoportok felállításához szükséges póthitelről. A csoportok felállítására a 35/1959. /VII. 5./ Korm. sz. utasítás alapján került sor. A munkát a Megyei Tanácson 1 pénzügyi, 2 műszaki, a járásoknál és városoknál 5 pénzügyi, 8 műszaki ügyintéző látta el. A Pénzügyminisztérium utasítása szerint, a csoportok működésének anyagi feltételét a Megyei Tanácshoz befizetett községfejlesztési célokat szolgáló bevételek képezték.

99 A munkát a Megyei Tanács titkárságán 1 pénzügyi, 2 műszaki, a járási és városi tanácsoknál 5 pénzügyi, 8 műszaki ügyintéző látta el. A termelőszövetkezeti községekben és városokban a lakosságra kivetett községfejlesztési hozzájárulás minden 1 forintja után, 1.50 Ft állami támogatást kellett biztosítani.

100 A felmérések szerint a legnagyobb igény művelődési otthonok építése, a villany- és az úthálózat bővítése iránt mutatkozott.

101 Amikor az I-III. negyedévi teljesítéseket összesítették, kitűnt, hogy a tervezett bevételeknek átlagosan csak mintegy hetven százalékát sikerült teljesíteni az öt járásban (csornai, győri, kapuvári, magyaróvári, soproni).

102 E munkák keretén belül, Tényőn a villamosításon felül 43 ezer Ft értékű útépítést végeztek. Győrszentiván községben makadámút készült, erre 235 ezer Ft-ot és 15 ezer Ft értékű „társadalmi munkát" fordítottak.

103 Győrszentmártonban kultúrház építését irányozták elő.

104 Győrszentmárton és Győrszentiván a Megyei Tanácsülés által kultúrközponttá jelölt községek között szerepeltek. Előbbinél azonban a Megyei Tanács megítélése szerint az ott