Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

lévő egyházi intézmény [a főapátsági, a kulturális fejlődés egészséges kibontakozását erősen akadályozza."

105 1959-ben Hecsepusztát Győr városához csatolták. Ezt Hecséről 55 fő kérte, arra hivatkozva, hogy zömmel oda járnak dolgozni, ott vásárolnak, ott iskoláztatják gyermekeiket, ott van orvosi ellátásuk is. Autóbusszal könnyen megközelíthetik a várost, míg az 5 km-re lévő Győrszentivánnal a puszta közlekedési összeköttetése nem megfelelő.

106 A megye településszerkezetét a kis- és közepes falvas települési tájszerkezet jellemezte. 1963-ban, az összesen 177 településnek 769 külterületi lakott helye volt, ezekben az össznépesség 6,5%-a élt. E települések mezőgazdasági jellegűek voltak.

107 A hatvanas évek elejétől a településfejlesztési koncepciók nem kedveztek a kistelepüléseknek.

108 Az 1970-es évek elején, a megye településhálózati koncepciójában ki is mondták: ,,A felszabadulás utáni gazdaságpolitikai koncepciók és intézkedések következtében a megyében a beruházások zöme három városban, Győrött, Sopronban és Mosonmagyaróváron valósult meg, így az addig is elmaradt területek jelentős fejlődéséről nem beszélhetünk." Mindez természetesen a termelőszövetkezeti átalakulás befejezése érdekében tett intézkedések sorába tartozik: „A szétszórt tanyavilág akadályozza a mezőgazdasági nagyüzemek kialakítását, ezért arra kell törekednünk, hogy az ott élő népességet kijelölt külterületi vagy igazgatási belterületekbe tömörítsük. ... A mezőgazdasági nagyüzemek helyes kialakítása erősen befolyásolja a külterületi lakott helyek sorsát. [E települések további sorsa] ... csak a nagyüzemek végleges kialakítása után és annak igényei alapján rendeződhet megnyugtatóan."

109 A kis- és középfalvas települési rendszer felszámolására kiemelt, illetve ,,főfalu" szerepkörével ellátott községeket kívántak létrehozni.

110 „Ezek a községek a hozzájuk tartozó mellékfalvakat úgy közintézmény, közigazgatás, áruelosztás tekintetében ellátják." A falukörzet központok kiválasztásánál olyan települések jöhettek szóba, amelyek átlagosan három nagyüzemi mezőgazdasági alapegység részére helyben biztosították a szükséges munkaerőt. Lakosságszámban mintegy háromezer főt számítottak egy-egy vonzáskörzetre. „A falukörzet központoknak ezek szerint olyan feladataik vannak, melyek egyrészt a külterületi népesség, másrészt a mellékfalvak nélkülözhető munkaerői számára - legalább részben - az odavaló áttelepülés irányában vonzóerőt fejtenek ki."

111 A győri alrégió területén falukörzet központnak jelölték ki Győrszentmártont, Kajárpécet és Tényőt is.

112 A VATERV javaslatával szemben nem lett viszont falukörzet központ Győr szentiván. A 6533 lakosú község ugyanis Győr dél-keleti részétől mindössze 5 km-re fekszik. A község munkaerejének zömét Győr ipari létesítményei kötik le. (A nagyközségben a termelőszövetkezeten kívül más munkalehetőség nem volt.) Vásárlásaik, kulturális igényeik ugyancsak Győrhöz kötik az itteni lakosságot.

113 Ezért, mint mellékfalu került szóba: Győrszentiván-Győr város megjelöléssel.

114 A külterületi települések közül a megszüntetésre ítéltek közé Tarjánpuszta (Ravazd) került a volt bencés birtokterületből. „A külterületi lakótelepülések az egykori nagybirtokok majorjainál, a nem fejlődőképes régi önálló falvak helyén, vasútállomások és ipari létesítmények mellett találhatók."

115 A külterületi települések