Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

zott.

29 Pannonhalma és a négy fiókapátság kérelmére az egyházi és célvagyoni birtokokra vonatkozó intézkedés iránti „általános jellegű kérelmére" adott „tájékoztató jellegű válaszában" közölte, hogy az egyes helyi földigénylő bizottságok sérelmes határozatai ellen nem közvetlenül az Országos-, hanem első fokon a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz lehet fordulni. A 600-as rendelet 17. paragrafusa alapján pedig csak a tárcaközi bizottság az illetékes. Azonban, ha a hármas bizottság meg is állapítja „a kulturális vagy alapítványi cél közérdekűségét ... az egy-egy célra rendelt célvagyonnak területe a 100 holdat nem haladhatja meg. Ha ez a vagyon a cél megvalósítására nem elegendő, a hivatkozott rendelethely szerint a kormány más eszközökkel gondoskodik a cél eléréséről."

30 Hasonló szellemben foglalt állást az Országos Földbirtokrendező Tanács 5621/1945./III. szám alatt, 1945. július 2-án kelt határozata, amelyet megküldték a megyei földbirtokrendező tanácsoknak és a megyei földhivataloknak.

31 Az Országos Földbirtokrendező Tanács a június 13án, az egyházak fóldigénylési és megváltási ügyeiben hozzá érkezett kérelmek és panaszok tárgyában tartott ülésén hozott elvi határozataiban rögzítette, hogy 100 kh-t telekkönyvi tulajdonosokként kell mentesíteni a megváltás alól. Az egyház földbirtoka megváltásánál pedig akkor is csak ennyi földet lehet meghagyni, „ha az egyházi birtok egyrésze [!] papnevelde, kán torképző, iskola fenntartási stb. célokat szolgál, alapítvány jelleg nélkül ... Ezekről a kiadásokról való gondoskodás úgyis a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr hatáskörébe tartozik."

32 A főapát június 24-én még megpróbált beadvánnyal fordulni a bencés rendi birtokok kapcsán érintett megyék földbirtokrendező tanácsaihoz, amelyben a 600-as rendelet 12. paragrafusára hivatkozva bizonyította, hogy az öt apátság önálló jogi személy és így külön-külön jogosultak a 100 kh megtartására.

33 Igaz, addigra például Bakonybélben a földosztás lezárult, s a Bakonybéli Apátság részére a Községi Földigénylő Bizottság nem hagyott meg semmit.

34 Már 1945 áprilisában egyre nagyobb gondot jelentett a meghagyott területek művelése a „megfogyatkozott igás és egyéb munkaerők miatt."

35 Kelemen Krizosztom főapát „Utasítás"-ában hangsúlyozta, hogy az adott körülmények között inkább csak általános elveket adhat és nem részletes utasításokat. A tervezett intézkedések között szerepelt, hogy a szántást is ki lehet adni idegen vállalkozóknak, a részes műveléshez hasonló módon. Tanácsolta, hogy minden gazdaság létesítsen konyhakertészetet szükségletei fedezésére. 1945. június végén pedig a főapát tudatta a rendi jószágkormányzókkal és gazdaságvezetőkkel, hogy a földreform-rendelet végrehajtása során a mezőgazdasági birtokokat a juttatottak között kiosztották, az erdőket állami kezelésbe vették, így a Rend megszünteti minden gazdasági tisztviselő szolgálati jogviszonyát, illetve beszünteti a nyűg- és kegydfjak, egyéb gracionálék folyósítását. Kérte, hogy a helyi földigénylő bizottságok által a földhözjuttatottak részére átveendő élő- és holt felszerelésekről, gazdasági épületekről pontos leltárt készítsenek, amit a községi elöljárósággal és a községi Földigénylő Bizottság elnökével is írassanak alá. Meghagyta, hogy ahol a Rend részére mezőgazdasági ingatlant (szántót, szőlőt, gyümölcsöst) meghagytak, a rendi jószágkormányzók saját belátásuk szerint próbáljanak gondoskodni a szükséges konvenciós alkalma-