Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

zottakról, vagy szerződött munkásokról, „... minden esetben a Rend érdekeinek legszigorúbb szemelőtt [!] tartásával és a leggazdaságosabb megoldást választva." 36 Amint az ismeretes, a politikai fordulat éve után az 1945-ben meghagyott földek birtokosai hamarosan kuláklistára kerültek, s arra kényszerültek, hogy e földterületeket előbb-utóbb „felajánlják" az államnak.

37 Ismert tény, hogy a szovjet csapatok vezetése katonai és politikai megfontolásokból sürgette a földosztást és bekapcsolódtak lebonyolítása ellenőrzésébe. Az adott körzetben Győrből, április 20-án Makarenko alezredes szállt ki Győrszentmártonba. Kijelentette, hogy figyelembe kívánja venni a 600-as rendelet 12. paragrafusát, s a győrszentmártoni Községi Földigénylő Bizottság döntésével szemben, 100 kh-t meg kell hagyni a Rendnek. A főapát azt kérte, hogy ezt a község határában, Imre-majorban jelöljék ki számukra, mert azt saját kezűleg kívánják megművelni [!].

38 Szentmártonban maga a főmonostor sem vonhatta ki magát az államhatalom és -igazgatás új helyi szerveinek működése alól. A falubeli rendőrkapitányság már 1945. június 3-án igénybe vette a volt csendőrlaktanya melletti gazdatiszti lakásokat a járási rendőrség céljaira. 1946. február 15-én a községi élelmiszer-ellenőrző bizottság vizsgálta felül a főmonostor készleteit, de „felesleget" nem talált. (Az 1950-es években azután az árunak minősíthető élelmiszereket az állami vállalatoknak kellett felajánlani megvételre: ilyennek számított a pincében tárolt bor is.)

39 Az uradalmi majorok és a földosztás A tényői Községi Földigénylő Bizottság április 11-én alakult meg.

40 Könözsi Reginald bencés plébános Meszéna Jenő intézővel még aznap a tényői községházára ment: „Folyt a földigénylők bejegyzése és a Községi Földigénylő Bizottság épp alakulóban volt. Tagjait a főjegyző összeszedte, s gyűlést tartottak, melyen a kajári plébános elnökölt. Kérte a földosztás felfüggesztését a miniszteri vegyes bizottság megérkeztéig. A bizottság kommunista tagjai azt hangoztatták, hogy a megyei bizottságtól parancsuk van szombatig befejezni a földosztást, legalábbis az igényléseket beterjeszteni a győri Földrendező Bizottsághoz." Még a 100 kh-t sem akarták megadni a Rendnek a hollómajori gazdaság körül. Kijelentették, hogy a gazdaságot és magát a majort felszerelésével és megmaradt állatállományával fel fogják osztani. A Rend ott kérjen földet, ahol több van, hiszen a hollómajori 600 holdra 400 jelentkező várt. A fóldigénylő bizottságnak a majorból 10 családot sikerült rábeszélni a kiköltözésre, mert a kevés föld miatt nekik máshol kellett adni. A plébános kérésére, hogy nekik is hagyjanak „létalapot", azt válaszolták: „A föld azé, aki megmunkálja... [A Rend megélhetéséről] gondoskodjon az állam." A tényői és kajári nép „fóldéhségét" ismerve, a plébános a Holló- és Sárkány-majori helyzetet „reménytelennek" látta.

41 A tényői bizottság ugyanakkor felszólította a hollómajori gazdaság vezetőségét, hogy a szántást kezdjék meg, de a konvenciós földek kiosztása és elvetése csak a földosztó bizottság hatáskörébe tartozik.

42 Tényőn az alapjuttatás 2 kh volt családonként.

43