Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Szabó István: Az alkotmányosság helyreállítása
Az ország nagykorú (24 év feletti) lakossága 3, 932.325 volt, s ebből az említett 3,133.094 rendelkezett választójoggal, amely megközelítőleg 80 %-os (79,67) arányt jelentett. Ez a korabeli Európában meglehetősen jónak volt mondható. Például Nagy-Britanniában is a nők csak 1918-ban kaptak parlamenti választójogot, de még erős cenzusokkal, s az általános választójogot csak 1928-ban vezették be. Magyarországon viszont éppen ellentétes tendenciák mutatkoztak, a választójogot fokozatosan szűkíteni kezdték. Európa élvonala után a 30-as évek elején a magyar szabályozás már csak egy gyengébb közepes osztályzatot érdemelt. Példaként álljon itt néhány ország statisztikai adata, amely demográfiai tábla hiányában az összlakossághoz viszonyított adatokat tartalmazza. Ország Választásra jogosultak Lakosság Arányszám Németország 44.226.000 64.776.000 68,27 % Nagy-Britannia 31.379.000 46.648.000 67,27 % Svédország 3.924.598 6.211.566 63,18 % Danzig 250.735 410.000 61,15 % Norvégia 1.741.905 2.871.000 60,67 % Csehszlovákia 8.957.572 15.020.000 59,64 % Dánia 2.057.018 3.656.000 56,26 % Hollandia 4.462.000 8.290.000 53,82 % Lengyelország 17.600.000 33.024.000 53,2& % Finnország 1.872.908 3.667.067 51,07 % Magyarországa 3.029.398 8.898.367 34,05 % Belgium 2.652.707 8.247.950 32,16 % Svájc 1.194.910 4.153.000 28,77 % Franciaország 11.768.000 41.880.000 28,10 % Olaszország 10.527.000 42.621.000 24,70 % Ausztrália 3.864.439 10.175.986 37,98 % Chile 475.354 4.465.000 10,65 % Japán 14.075.010 68.194.000 20,64 % Kanada 5.919.506 10.835.000 54,63 % Új-Zéland 919.798 1.549.000 59,38 % Uruguay 422.865 1.993.000 21,22 % * Statistisches Jahrbuch für das Deutsche Reich, 1938., 324-327.old., (a választásra jogosultak száma) Révai Kis Lexikona Bp., 1936 (lakosságszám) Az adatok az 1934 és 1938 közötti időszakot ölelik fel, kivéve Németországot, ahol az utolsó (1932-es) demokratikus elnökválasztás adatai szerepelnek. ^ Magyarország választási adatai kapcsán az 1932-es Magyar Statisztikai Évkönyv (303.o.) arányait tekintve eltérő, alacsonyabb adatokat tartalmaz. Eszerint 1926-ban a választásra jogosultak száma 2.229.806 volt, 1931-ben pedig 2.553.310 fő. A fenti 1935-ös adat egy kicsit túlzottnak tűnik, nem valószínű, hogy a választásra jogosultak száma négy év alatt közel félmillióval növekedett volna. Mindezek miatt az összlakossághoz viszonyítva a 34 %-osnál egy 30%-os arányszám reálisabbnak tűnik.