Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Stipta István: A vármegyék alkotmánybiztosító szerepköre

miatt kormányunk nem független, az osztrák befolyástól változatlanul tartanunk kell. Ezt a védelmi funkciót a megyékbe szervezett közvélemény a politikai jogok fenntartásával biztosítani tudná. Voltak olyanok, akik pusztán célszerűségi okból látták indokoltnak a megyei ellenállási jog fenntartását. Szerintük változatlanul szükség van arra, hogy a kormány rendeletei a helyi körülményekhez igazodjanak, a területi érdekek a végrehajtásban is szerepet kapjanak. Az 1870:XLII. tc. parlamenti tárgyalásakor elhangzott az a javaslat is, hogy a felsó'ház alakuljon a megyék követeiből, és e testület a sarkalatos törvények tárgyalásánál vétójogot kapjon.^ 2. A polgári kori államreformot előkészítő és végrehajtó politikusok másik csoportja eltérően vélekedett a megyék alkotmányos szerepének múltbeli jelentőségéről és jövendő szerepéről. Zsedényi Ede szerint 1848-ban a megyék megszűntek az alkotmány védbástyái lenni, ezt a funkciót a honvédsereg vette át. „Ennek legyőzésével a bizottságok (amelyekben a birtokos osztály mellőzésével több rontott elem került fölszinre) - nem úgy, mint I. Lipót és II. József idején - holt lelkek gyanánt, históriánkban példa nélküli gyávasággal engedtek a Bach-féle provizóriumnak, és csak 1860-ban, midőn a protestáns egyház mozgalmai utat törtek alkotmányos szabadságunknak, mertek mozogni." Báró Eötvös József szerint az 1848-as közjogi változások után ez a hatáskör eredeti formájában nem tartható fenn. ,,Míg korábban az alkotmányunk garantiája azon befolyásban kerestetett, melyet az egyes törvényhatóságok a kormányrendeletek végrehajtására gyakoroltak, az un. vis inetiaeben: az 1848-ki törvények az alkotmánynak főbiztosítékát a felelős kormányban és a parlamentáris rendszerben gondolták föltalálhatni." Ennek szükségképpeni következménye, hogy ,,módosítanurik kell mindazt, mi által a kormánynak törvényes hatásköre annyira megszoríttatnék, hogy az által a felelősség elveinek alkalmazása illusioriussá válnék: miután világos, hogy a kormánynak felelőssége, mint minden felelősség nem terjedhet semmivel tovább, mint a kormánynak hatalma." Higgadt érvelése szerint: megyei rendszerünk „az egész közéletünket foglalta magában" :.. „az összes közvéleményt, amennyiben vitatkozások és levelezések által a megyék képezték azon egyedüli helyet, hol szabad szó nyilatkozhatott". Ezt a funkciót azonban a szabad sajtó átvette. A megye „reprezentationalis" jogáról elismeri, hogy ez nagy fontossággal bírt bizonyos körülmények között, de a Jegvilágosabb törvénysértések esetében is, mint az 1823-ikiek voltak, éppen nem a megyék többsége, hanem csak egyes megyék léptek fel" A megyék az alkotmányt egyedül megvédeni nem tudták. Pulszky Ferencnek erre az esetre is volt egy aforizma-szerű megállapítása: borszakunkban - vélte - már nagy csaták döntik el országok sorsát, a bástyák kora a középkorba valók, azzal együtt eltűntek." Az alkotmányosságot nem a megyékben, hanem a parlamentben kell megvédeni.^ Dóry János szerint a kormány a kiegyezés miatt nem független. A „felelős kormányzat és alkotmányosság eszméje megköveteli a kormány ellenőrzését : erre pedig csakis a nép által szabadon választott megyei tisztviselők és a megyebizottmányi tagok alkalmazhatók. Ezek pedig együttesen képezik a megyei önhatóságot, ezért csakis a megyei önhatóságok útján lehet parlamentáris felelős kormányunkat ellenőrizni." KN.X. 92. Az államtanács felállításának ötlete Dietrich Ignácztól származik. KN. XI. 14.old. 8 Zsedényi Ede: KN. X. 293., Eötvös József :-KN.X. 233. old, Pulszky Ferenc beszéde KN.X 246. old. Bethlen János szerint is lejárt az omnipotens megyék ideje : „Magyarország állami élete, szabadsága, függetlensége csakis erős parlamenti kormányforma alatt képzelhető, „csak igy lehet „concentrálni a