Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Stipta István: A vármegyék alkotmánybiztosító szerepköre

STIPTA ISTVÁN A VÁRMEGYÉK ALKOTMÁNYBIZTOSÍTÓ SZEREPKÖRE A rendi kori vármegyék hatáskörét - jogforrási hátterüket tekintve - négy csoportra oszthatjuk: 1. Voltak olyan jogosítványaik, melyeket törvények rögzítettek, amelyek érvényesülését az országgyűlés és az uralkodó megegyezése biztosította. Ezek közé tartozott mindenekelőtt a politikailag kevésbé színezett önkormányzati jogkör (Hármaskönyv III. részének 3. cím 7. §, továbbá III. rész 20. cím 2. §, az 1435-.VII., 1647:LXXVIII., 1681:LVIII., 1715:XIV., 1791:XIV. és LXVII. te). Ennek egyik alcsoportja volt a végrehajtói szerepkör, amelynek törvényi hátterét az 1435:VII. 1537: XX., 1647:XXV, 1723-.LXII. tc.l2-13.§ -ai képezték. Ebbe a körbe sorolható a vármegye statutumalkotási joga a Hármaskönyv III. rész 2. cím 7. §-a, továbbá az 1599:XXIII. és 1649:XV. tc. alapján.

1 Törvények adtak felhatalmazást a megyei tisztviselők választására, ellenőrzésére, visszahívására. Az 1662:IX., az 1723:LVT-LVIII., továbbá 1729:XXV. tc. is megerősítette ezt a jogot, ideértve a helyi katonai parancsnokok kiválasztásának lehetőségét is. A vármegye a katonai igazgatásban is fontos szerepet töltött be: országgyűlési felhatalmazás alapján beszedte a hadiadót, közreműködött az újoncok kiállításában, gondoskodott a katonai egységek elszállásolásáról. Központi befolyás nélkül, de törvényi felhatalmazással szabták meg belső közigazgatási egységeik határait, osztották be területüket járásokra, a járásokat kerületekre (1649:LXXXVT. tc). Jelentős közigazgatási befolyásuk volt a községek felett. Az 1765:XXI. tc. kimondta, hogy a megyékbe bekebelezett községek is viseljék a vármegyei terheket. A városok egy része feletti felügyeletre is törvények (1647:XCIII. tc; 1649:XX. tc.) adtak felhatalmazást. 2. A második kategóriába tartozó hatásköri csoport más tárgyú törvények kiterjesztő értelmezésén, vagy az egyedi törvényi rendelkezések általánosítása során jött létre. Ebbe a körbe mindenekelőtt a vármegyék törvényhozói jogkörét sorolhatjuk. » Az 1625:LXII. tc. előírta, hogy a képviselő megyéjében nemes és birtokos legyen. Viszont már a közgyűlés döntött az anyagi választójogról, kizárólag ez a testület szabhatta meg, hogy milyen életkori és egyéb feltételek szükségesek a szavazati és választhatósági joghoz. A szavazás módját és eljárási rendjét a megyék maguk állapították meg. Szita János: A magyar alkotmány történetének vázlata 1847-ig. Pécs, 1992. 155. old., Dr. Ereky István: A magyar helyhatósági önkormányzat. Vármegyék I.köt. Bp. 1910. 14 -lö'.old. Nyáry Pál: Javallat Pest megye közigazgatási rendszere iránt. Pest, 1840. 6. old., Fényes ElekMagyarország leirása. Statisztika II. 131. old., Az 1869-dik évi april 20-ra hirdetett országygytílés képviselőházának Naplója Pest, 1870 (továbbiakban KN.) XI. köt. 13-15.old. Dietrich Ignácz felszólalása.