Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Homoki Nagy Mária: Kodifikáció vagy reformkísérlet

szerzett ingó javaikról tehessenek végintézetet, hanem az olyan földekről, jobbágyi telkekről is, melyeket akár őseik, akár magok földes-uraiktól megváltottak, úgyszinte a megváltott házaik fundusáról, épület-jeikről, s minden más, akár ingyen nyert jobbágyi telkükben tett javításaikról, akár ősiek, akár tulajdon keresményeik legyenek azok, szabadon rendelkezhessenek...".-'-'* A parasztok végrendelkezésével kapcsolatos eltérő vélemények ugyanakkor egy másik problémára is rámutatnak. Fentebb már említettem, hogy a javaslatok egyrészt nem fogják át a teljes magánjog területét, másrészt bizonyos kérdések szabályozása különböző bizottságok munkájában is előfordul, s minden bizottság csak a maga szempontjából vizsgálja a kérdést anélkül, hogy esetleg álláspontjaikat egyeztetnék. Ez a helyzet különösen jellemző a parasztok magánjogi jogviszonyaira, ezen belül is elsősorban a jobbágytelek tulajdonjogi helyzetének megállapítására. A rendszeres bizottságok közül külön bizottság foglalkozott az urbárium kérdésével. Az úrbéri operátum első része a jobbágyok szabad költözködési jogát tárgyalta, s ezen belül megengedte a jobbágytelek haszonvételének szabad adását-vevését.-^ Ezzel kapcsolatban több megye törvényben kívánta kimondani a jobbágy tulajdonjogát az általa megművelt úrbéres telekre.^ A tulajdonjog kérdésének szabályozása a magánjogi törvénykönyv tárgyát képezte volna. A megyék azonban vagy az úrbéri operátumra adott válaszukban fejtették ki e témában nézeteiket, vagy a magánjogi javaslatok kapcsán mondták el álláspontjukat. Ennek az lett a következménye, hogy a paraszti tulajdon- és birtokviszonyokról a rendszeres munkálatokban nem készült átfogó javaslat, s ezért az országgyűlési tárgyalás során sem lehetett átfogó törvénytervezetet készíteni. E tény meggátolta az egységes magánjogi kódex elkészítését is. Mert ha a magánjogi törvényjavaslatok között elismerik a jobbágy tulajdonjogát az általa megművelt úrbáriális telekre, ezzel gyakorlatilag megszüntetik a földesúr és jobbágya között fennálló feudális kötöttséget, ami a szabad polgári tulajdon kialakításához fűződő első komoly lépést jelenthette volna. Ezzel lehetőség nyílt volna arra is, hogy Széchenyi példáját követve az ősiség és a fiscalitás eltörlését is kimondják. Hasonló probléma vetődött fel a kereskedelmet szabályozó bizottság munkája során. E körben nagyon haladó, a polgári átalakuláshoz nélkülözhetetlen szabályokat kellett megalkotni, mint például a kereskedelmi társaságokról, a kereskedelmi szerződésekről. E szabályokat szintén nem egyeztették össze a magánjogi javaslatokban szabályozandó szerződésekkel, így már a rendszeres bizottságok munkája során egyértelművé vált, hogy a kereskedelmi jog anyaga Magyarországon igen korán elkülönül a magánjog általános szabályaitól. Mindezek a felvetések adnak magyarázatot arra, miért adtam előadásomnak a „Kodifikáció vagy reformkísérlet" címet. A magánjogi javaslatokat kidolgozó bizottságok nem kaptak felhatalmazást arra, hogy magánjogi törvénykönyvet készítsenek. Munkájuk során azonban világosan látták, hogy a kodifikáció a magánjog területén is elkerülhetetlen. Ehhez szükséges lett volna magánjogunk fejlődését gátló jogintézmények felszámolására. Hiába fogalmazCs.m.L. Sz.Fl. Cs. vm. kgy. ir. 1832. (252.) Opinio Excelsae Deputationis Regnialaris ... in Re Urbarii Pozsony, 1830. I. tc. 7. §. Fónagy Zoltán: Az úrbéri operátum megyei tárgyalása (1831-32). Agrártörténeti Szemle.