Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Homoki Nagy Mária: Kodifikáció vagy reformkísérlet

ta ezt meg Széchenyi, Wesselényi, Kölcsey vagy Deák, az idő" még nem követke­zett el a radikális reformok végrehajtására. Joggal mondhatta Mályusz Elemér, hogy Széchenyi a Hitel c. munkájában megfogalmazott követeléseivel 1830-ban haladóbb volt, mint a rendszeres munkálatok megfogalmazói. ^ Ezért nem lehetett többek között a magánjogi javaslatokat sohasem országgyűlési tárgya­lásra bocsátani. Ezért felejtkezett meg az utókor a tervezetekről. Pedig a bizott­ságok üléseinek jegyzőkönyveiből, a megyei viták anyagából, az elkészült két nagy javaslat anyagának az összehasonlításából egyértelművé válik, hogy a magánjog kodifikációjára a 19. század első felében meg volt az igény, meg vol­tak a tervek, az elképzelések, de a konzervatív erők egyelőre még megakadá­lyozták ennek megvalósulását. Ha az egyes törvényjavaslatok széleskörű elemzése elkészül, akkor lehet nyugodt szívvel a címben feltett kérdésre a választ megadni. Addig csak sej­tetni merjük, hogy 1791-ben a magánjog területén is kodifikáció kezdődött Ma­gyarországon. 17 Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke. Századok, 1923.

Next

/
Thumbnails
Contents