Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Gönczi Katalin: A jogképződés és a jogalkotás problematikája a középkori jogfejlődés tükrében

tömören így fogalmazta meg: „A törvényhozás mindenütt fiatalabb a szokásnál".

4 A jogtörténet-tudomány történetszociológiai módszertanával

5 közelítve a kérdést a jog keletkezésének, a középkori normarendszer kötelező erejének a problematikája kerül a vizsgálat középpontjába. A szokás és a törvény viszonyát értelmezhetjük a jog keletkezésének idődimenziójában, s a következő megállapításokat tehetjük. Míg a szokásjog keletkezése hosszabb időintervallumot fog át, tartalmát tekintve egy adott közösség jogról alkotott elképzeléseit jeleníti meg, addig az aktív tevékenységet feltételező jogalkotás termékei - a törvény, a privilégium, a statútum - a hatalom gyakorlójának egyedi jogi aktusaként értelmezhető, s keletkezése lehatárolható, viszonylag rövid időszakhoz köthető. Ezen a ponton talán érdemes egy rövid kitérőt tennünk, s a magyar jogi nyelv kifejezésein elgondolkodnunk. A jogalkotás, mint terminológia nem fogja át a jog fejlődésének teljes dimenzióját, az aktív cselekvést feltételező fogalom mellé érdemes lenne felvenni a jogképződést is a jogtudomány terminológiáinak eszköztárába. A jogalkotás-jogképződés dualizmusában az európai népek jogi kultúrájának kezdetén a szokásjogi jogképződés bírt meghatározó jelleggel. Elég a középkor hajnalán a népvándorlás és a letelepedés korára gondolnunk, mikor is a törzsinemzetségi társadalmak belső viszonyaiban az irányadó normát a szokás képezte. A jognak erről a korai megjelenési formájáról írásbeli feljegyzések hiányában nehéz érdemben szólni, mint ahogy a honfoglaló magyarság szokásaira is archeológiai leletekből - lásd Kristó Gyula kutatásait -, a nyelvtudomány eredményeiből vagy középkori történetírók leírásaiból következtethetünk. Ezenkívül az indogermán népek törzsi-nemzetségi társadalmának közösségi életét meghatározó szokások állíthatók párhuzamba a magyar őstörténet korai normatív szokásaival. A középkori jogi kultúra első évszázadaiban az irányadó norma nem tudatosan alkotott jog, keletkezése hosszú távú fejlődés eredménye. A szokáson alapuló normarendszert a közösség tudatában élő jogszokások és értékrendszer alkotja, s tudati elképzelésekből alakult ki. A korai szokás keletkezése.a MitteisLieberich féle tankönyvben olyan tudati folyamatként szerepel, mely a követendő magatartásbeli elvárásokra vonatkozó közösségi felismeréssel jellemezhető, s a közösségi jogi tudat kiaknázását jelentette.

6 Erre a gondolatra rímel Eckhardt Ferenc megfogalmazása: „A józan, becsületes emberek meggyőződésében élt a szokás".

7 Az irányadó magatartási szabályok érvényesülését a közösségi ítélkezés biztosította, a jogi tudat kiaknázása a közösségi bírói fórum útján (értelmezve a Luhmann-i gondolatot: döntés által) nyert intézményesített formát. Ezért is 4 Eckhart: Magyar alkotmány- és jogtörténet., 185. 1. 5 Ebben a tekintetben elsősorban Ottó Brunner munkásságát emelném ki. Az 1960-as években kezdődött megújulási folyamat következtében a "Sozialgeschichte" a mai német jogtörténettudomány egyik meghatározó tényezőjévé vált. 6 Mitteis, Heinrich-Lieberich, Heinz: Deutsche Rechtsgeschichte. 19. kiad. München, 1922. 21-23. 1. (A továbbiakban Mitteis-Lieberich: Deutsche Rechtsgeschichte.) 7 Eckhart: Magyar alkotmány- és jogtörténet. 185. 1.