Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Kajtár István: A „konzervatív" és a „modern" a

zeti tradícióba, ó'si alkotmányba beilleszkedő érvanyag.^

0 Ugyanakkor rz a jelenség nem egyedi, hiszen amikor ugyanebben az időszakban a jogászi közvélemény és az ITSZ az 1803/1852-es osztrák BTK-t, amely alapjaiban modern kódex volt, idegenként, alkotmányellenesként utasítja el, azzal egyidőben, hogy a némi jogtechnikai karbantartást igényelő 1843-as javaslatot sem vezetik be, visszatérnek egy olyan gyakorlathoz, amelynek része mint „szokásbéli Büntető törvény" a Praxis Criminális is, és ezt annak idején, kétségtelenül modernizációt is hozva, mégiscsak idegen eredetű joganyagként csempésztek be a hazai joggyakorlatba. ' 7. Komplex társadalmi, politikai, jogpolitikai környezetben életre kelve és hatva a modernizációnak jelentős erőket kell érvényesüléséhez kifejtenie, és ennek során egyfajta küszöbértéket kell meghaladnia, hullámverésének gyakran nem elhanyagolható gátakon kell átcsapni. A magyar anyagi büntetőjog többszöri modernizációs kísérlet után - amelyek közül kétségkívül az 1843-44es tervezet volt a legjelentősebb - rövid időre az osztrák uralom alatt az 1803/1852. évi BTK-val kodifikációs alakot nyert ugyan, de ennek elutasítása után csak az 1878. évi V. törvénnyel, a Csemegi-kódex-szel nyerte el végleges, európai mércével is bizton mérhető modern alakját.28 Ugyanakkor a magyar magánjog esetében ez eltérően alakult, mert a kodifikációs kísérletek időrőlidőre felerősödő hullámai dacára, mint az OPTK közvetlen és közvetett hatása, az általános polgári törvénykönyv és az Mtj. változatainak kidolgozása, tárgyalási processzus alá vétele, a modernizációs kísérletek a küszöbértéket nem lépték át, még a XX. század első felében sem.^9 8. Adott állami területen az alkotmányjog kulcsintézményeinek átalakulásával, alapelvek rögzítésével (mint a népképviseleti elv, a felelős minisztériumi rendszer, szabadságjogok) a modernizáció a centrumból mintegy szétárad az állam- és jogrendszer kisebb részei és intézményei irányába. Tapasztalható azonban egy olyan mozgás is, amelynek során a modern állam nem egy területen például a városoktól kölcsönzött nem keveset az újkorban, vagy a legújabb szakjogi fejlődésben a téma kutatói szerint az állami szociálpolitika építkezését megelőzi és alapozza az önkormányzatok szociális gondoskodása.^ 9. A modern és a konzervatív alkotmányjogi-közigazgatási jogi birkózása a XIX. században sokszor több menetben történt és különböző jogtechnikai eredményeket hozott, amelyek végső soron eltérő társadalmi-politikai erőviszonyokat tükröztek. Ez figyelhető meg a közép- és kelet-európai térségben a nagybirtok közigazgatási viszonyaival kapcsolatban. ^1 Ezekben a történelmi 26 KAJTÁR 1.(1980): 177. 1. 27 G. BÉLI - I. KAJTÁR (1994): Österreichisches Strafrecht in Ungarn: Die „Praxis Criminális" von 1687. In: Zeitschrift für Neuere Rechtsgeschichte 16. Jg. Nr. 4. 333-334. 1. 2

^ KAJTÁR I.: A büntető igazságszolgáltatás modernizációja a XIX. században. In: Tanulmányok Földvári József tiszteletére, Studia luridica 124., Pécs, 1996. 92-100. 1. 29 EÖRSI GY.(1975): Összehasonlító polgári jog. Bp. 158-160.1. 3® Előbbire KAJTÁR 1.(1986): Az európai városjog fejlődése a feudalizmus idején és hatása a XIX. századi burzsoá városi jogra. Dolgozatok az állam és jogtudományok köréből. XVII. Pécs, 174-175., 180-181. 1. utóbbira CSIZMADIA A.( 1977): A szociális gondoskodás változásai Magyarországon.Bp. Részletesen kifejtve: KAJTÁR 1.(1979, 1981): A nagybirtok befolyásának érvényesülése a helyi közigazgatásban a XIX-XX. századi Kelet- és Közép-Európában. Közigazgatásilag önálló ura-