Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött
lasztott képviselők hozzájárultával alkotottak legyenek, e/ a jogszabály legyen világos és közérthető; „... stylusa rövid, világos, tekervénytelen, és az értelmével egyenlő (adaequatus) legyen fl a nemzet szellemi látóköréhez és míveltség fokához legyenek mérve a törvények, egyébként papiroson állnak", gl „némileg" állandóak legyenek, de h/ „... leghathatósabban előmozdítja a törvények iránti tiszteletet a közjólétnek és a boldogságnak érzete". (52-53. pp.) A Politica III. része az igazságszolgáltatási politikával foglalkozik. Noha kétségbe vonja a hatalommegosztás elméletét, 7 ^ mégis meg kell állapítsa, hogy az „igazságszolgáltatás más igazgatási ágaktól tökéletesen elkülönittessék", és a bírói kar független legyen. Alma a rendszeres polgári törvénykönyv , és önálló eljárásjogi codex, többfokozatú eljárással (judicia primae instantiae - iudicia appellatoria). A bírákat függetlenségük érdekében jól kell javadalmazni. Az ügyvédi pályára bárki, de csak szigorú vizsga után léphessen, és az ügyvédek kamarákba tömörülhessenek. (55-59. pp.) Az eljárás legyen szóbeli és olcsó, a fellebbvitelnél a „megsemmisítési elv" (Kassationshof) érvényesüljön. (60. p.) Zárt tárgyalás is elrendelhető legyen szinte úgy, mint az hatályos büntető eljárási jogunkban is ismeretes. (61. p.) Külön fejezetcím szól a büntetésekről . Karvasy törvénykönyvet sürget, majd vizsgálja a legismertebb büntetőelméleteket, így: a javítási elméletet (Besserungstheorie), az elrettentési elméletet (alkotója Feuerbach), majd a megelőzési elméletet (Práwentionstheorie). Mindezek előnyét-hátrányát láttatva (62-63. pp.) tér a büntetés mértékének kérdésére (mensura quantitatis poenarum); ismeri az arányosítás-egyéniesítés fogalmait, értekezik a súlyosbító és enyhítő körülményekről. (65-66. pp.) Kritikáját adja a „forbátbüntetésnek" (poena talionis). (67. p.) A büntetési nemek nála a következők: a/ halálbüntetések, hl szabadságbüntetések (esetleg „más kínnal is összekötvék" pl. kényszermunka), cl testi büntetések, amelyek vagy csonkolok vagy testi-lelki fájdalmat okozók, pl. korbácsolás, dV becsületbüntetések (ez az ún. „közvélemény büntetés" megjelenése), el vagyoni büntetések. (69. p.) Ezek után Karvasy alapmunkáját tallózva-ismertetve, még néhány, szubjektíve is érdekesnek tartott momentumot emelnék ki. Hiszem, hogy ezt tehetem, mert azokat a győri tevékenységével összefüggő adatokat keresem, amelyek akadémiai székfoglalójához és majdan a Pesten kiteljesedő tudományos munkásságához vezettek. Álljunk itt meg a halálbüntetés kérdésénél. Öt pontban sorolja fel az ellene és ugyanannyiban a mellette szereplő érveket. (70-73. pp.) Végül „csak egy kicsit" engedé meg, rendkívüli esetben. Úgy véli, hogy a testi büntetés a halálnál is írtózatosb. (73. p.) JEzen büntetés által az emberi méltóság alapjában sértetik meg, és az ember oktalan állat fokára süllyesztetik." (uo.) Részletesen taglalja a szabadságvesztés philadelphiai (magány rendszer) és auburni rendszerét (hallgató rendszer) - humánusan felhíva a figyelmet: „...minden börtön ugy legyen építve, hogy a rabok abban elkerülhetetlenül el ne betegesedjenek". (67-77. pp.) 79 Ld. 106. Íj.
