Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött
Igen modern büntető eljárásjogi elveket hangoztat. Nála merül fel a ,Jzirendeléses védelem" gondolata. (84. p.) Láthatóan kedvteléssel foglalkozik az esküdtszék intézményével, bevezethetőségének esélyeivel. A „rendőrségi tudomány" (policzia) kérdései között kap helyet a népesedés vizsgálata: „... a népesség melly éhen hal, nem hatalom," (93. p.) hiszen „... a népesség állapotjának nagy befolyása van a közállomány bátorságára". Hozza a kamaralista felfogást, amely a népesség szaporodásának elősegítését az állam fő feladatai közé sorolja, de ismeri és tárgyalja Malthus elméletét is. (91. p.) A munkamegosztás szerepét Smith nyomán nagyra értékeli. 8 ^ Az oktatásügy és művelődés kérdését érintve, meglepő megállapításokra bukkanunk: „... a holt nyelv (latin) ne legyen az orgánum, melly a tudós világot a tanulatlan néptől elválassza ..." (101. p.); vagy „... a tanulóknak szerfólötti szaporodása sok káros következést von maga után" (uo.), mégis az iskolák alapítása államérdek, és a népoktatás államcél. A felsőfokú oktatás - ha túl sok túlképzett embert produkálna - akkor sok elégedetlen és meghasonlott embert bocsátana útjára, akik nem kapnak szakképzettségüknek megfelelő állást.81 Ami a tanítók dolgát illeti, ezt részletesen taglalja az elemi oktatástól az egyetemig terjedően. Részletekbe megy, és ezzel lelepleződik majdani, 1848-as tevékenysége; akkor, amikor a „minden tudományos intézet nagy könyvtárral" elvet hirdeti (103. p.) - a szöveg szó szerint azonos a „Győri főtanodai ifjúság kivánatai" c. irattal. 8 ^ Az „eltesztesedés" korában ma számunkra is fontos figyelmeztetés, hogy „csak a szóbeli előadás (és vizsga) által lehetséges az ifjú lelkére a legélénkebb hatás". (103. p.) Mi mindenről írt még? A mi szempontjaink szerint szinte mindenről. Fölveti a „közhasznú munka" lehetőségét (109. p.), a parasztmentő-segedelmi pénztárak (altruista földhitelintézetek) gondolatát (113. p.), de a „szélpuska" (légpuska) tartásának tilalmát (123. p.) is, ajánlja a becsületbíróságot a párbaj helyett (126. p.), a gyermekkitélel helyett „szülházat és lelencházat" tervez (127. p.), megpróbálja meghatározni a „veszélyes üzem" fogalmát, ideértve a „gonosz kutyák tartását" is (131. p.), megpróbálja definiálni az árdrágító üzérkedést és a hatósági árat (133. p.). Településfejlesztésnél javasolja a - mai szóhasználattal - „részletes rendezési tervet" (142. p.), áru behozatala esetén a fertőzés kiküszöbölésére a karantént (cordon) (143. p.), a tűz- és árvízvédelmet (158. p.), külön nevesítve a „marhadögöt" (161. p.). Karvasy szinte mérhetetlen anyagot dolgoz fel, ezért sokszor nemcsak apró lékos , hanem „pitiáner" is. Sajnálatos az is, hogy nem foglal határozottan állást egyik vagy másik felfogás mellett. 8 ^ Logikus rendszerbe szerkesztett, „pontokba szedett" mondanivalója - ennek ellenére - érdekes és olvasmányos, sőt, modern . Nem lehet elmenni a kor kérdéseit feszegető, ha úgy tetszik, tudományosnak álcázott kérdésfelvetései mellett. Erre legyen szabad még néhány példával szolgálnom. ÖU Ld. 63. Íj. 23-24. pp. 81 Ld. 63. Íj. 25. p. 82 Ld. 69. Íj. 109-112. pp. 8 ^Ezen a véleményen van Szigeti Endre is, ld. 65. Íj. 63. p.
