Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött

>y Az alkotmányi politica vizsgálja: miképpen lehet az alkotmány által a status czélját elérni, ezen tudomány tehát a status alkotmányára nézve a fő elveket foglalja magában." (10. p.) „Az alkotmány olly szerződés, melly a status belső életének minden lényeges feltételeiről az uralkodó és a nemzet között köttetik ... azon törvények pedig, mellyek által az alkotmány meghatároztatik, sarkalatos törvényeknek (leges fundamentales) neveztetnek ... minden alkotmány tehát a sarkalatos törvénye­ken alapszik, mellyek vagy irott vagy nem-irott, az az szokásbeli törvények le­hetnek." (24. p.) „Minden alkotmánynak fő feladása a fő hatalmak több személlyességek közti célszerű felosztása." (25. p.) „Az alkotmány kétféle ... az országrendi alkotmány (landständische Verfassung) és a képviseleti alkotmány szoros értelemben (Repräsentativ ­Verfassung); az elsőben a képviselők választása bizonyos karok és rendek szerint történik ... az országrendi alkotmányban az ország rendéi többnyire háromfelé oszlanak, t.i. papi rendre, nemességre, és városokra ...Az országrendek önnön osztályuknak érdekét közvetlenül, a többi nép érdekét pedig csak közvetve képvi­selik ..." (26. és27.pp.) 77 „... a jogegyenlőség behozatala nem történhetik valamelly országban rögtön és minden fokozat nélkül ... szükséges tehát, hogy a paraszt személyileg szabaddá és telkének megváltás által tulajdonosává tétessék." (28. p.) >y A követválasztási jog törvény által korlátozandó" címszó alatt az akadémiai székfoglalóval egyező szöveget találunk. 78 Hasonlóképpen: a képviselők viszo­nya küldőikhez (33. p.), az egyes és a kettős kamarai rendszerről (34-36. pp.), az uralkodónak alkotmányjogilag biztosítandó jogairól (37. p.) Széles körű jogösszehasonlító munkát végez Karvasy, így pl.: „A nemzet kép­viselőinek jogai, mellyek többnyire az európai alkotmányokban előfordulnak" címmel. (38. p) A Politicai Tudományok II. része az Altalános igazgatási politica címet vise­li. Állásfoglalása szerint ennek fő ágai: a/ törvénykezés, b/ rendőrség, c/ status gazdasága, d/ financzia és el katonai ügyek. Itt foglalkozik a centralizáció­decentralizáció elvével (42. p.), a hivatalnoki és testületi igazgatási rendszerrel, a községi szerkezettel, amely szerinte „... az alkotmánynak nélkülözhetetlen védfala". (45. p.) A megyeigazgatás vizsgálatánál kiemeli: „... a megyei gyűlésekben a tudatlan pórtömeg kizáratásával az értelmiség foglaljon helyet". (48. p.) A minisztériumok és az államtanács viszonyát illetően: „... különböztetni kell a statustanácsot: ugyan a miniszterek is rendszerint tagjai, de ezeken kivül még több tagokból áll; egyébiránt a statustanács önálló testület is lehet a nélkül, hogy a ministerek annak tagjai volnának. A statustanács vagy elhatározó, vagy csak tanácsló hatóság (51. p.) Érdekes a törvények iránti tisztelettel kapcsolatos eszmefuttatása: a/ a tör­vény az ész törvényén alapuljon, hl legyen a törvény megszeghetetlen, kivétel ne adassék, cl honi nyelven kihirdettessék, dV az egész nemzettől szabadon vá­Vo. akadémiai székfoglaló, ld. 66. lábjegyzetnél. l Ld. 66. Íj. 165-166. pp.

Next

/
Thumbnails
Contents