Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött

6. A kamarák maguk állapítsák meg házszabályaikat, az ülések nyilvánosak legyenek, és a sajtó „tudósíttassák". Végül: „... ily nyilvánosság által a' nemzet megítélheti, valljon valamely képviselő' bir-e a' szükséges jellemszilárdsággal és értelmiséggel, tehát valljon megérdemli-e hogy újólag képviselőnek választassék."

7

^ Önálló tanulmány tárgyául tervezem Karvasy Győrben megjelent váltójogi könyvének elemzését.

7 1 Itt, most még arra jut időm, hogy néhány gondolat erejéig visszatérjek a székfoglaló és a politikai tudományok tankönyv egybehangzó részleteire,^ úgy mint Szigeti Endre „mazsolák"-nak titulált, kiragadott részleteivel is teszi. Valóban, 34 éves volt a szerző, midőn győri jogakadémiai tanárként 1843ban kézbe vehette összesen 415 oldal terjedelmű háromkötetes művének első kötetét, amelyet a következő évben a harmadik követett. Hogy milyen sikerrel, azt az is jelzi, hogy 1845-ben már a második kiadás is megjelent. 1847. június 28-án, 38 évesen tartotta meg székfoglalóját. Csaknem ötven évet élt ezután, de az akadémia rendes tagságát nem szerezte meg, és a győri években megalapozott munkáit sem haladta meg a pesti években.'

4 A reformmozgalom képviselője volt, akárhány megalkuvásra kényszerítette is az élet. Háromkötetes politikatudománya a felsőoktatást szolgáló, magyar nyelvű egyetemi jegyzet - mai fogalmaink szerint. Elképzelését így fogja össze: 1. „... egy honi nyelven irt politicai tudományok rendszeres kézi könyvének nem léte eddig igen érezhető hiány vala"; 2. „... azon törekedem, hogy e tudomány nak mostani állásával egyenlő lépést tartó rövid de rendszeres, világos és a gyakorlati életre alkalmazható munkát állítsak elő"; 3. „... olly ifjú emberek számára vagyon irva, kiknél a politicai miveltségnek még csak alapját kell vetni".

75 A következőkben politikatudományi idézeteket szeretnék bemutatni Karvasy ma is frissnek ható, idézett munkájából: „a statusnak célja mindazon célok összessége, mellyeket az emberi nem a statuson kivül vagy épen nem, vagy legalább nem olly tökéletesen mint a statusban érhetett volna el. "'^ „A politica szoros értelemben véve kétféle: t.i. külső és belső

: a külső politica arról értekezik, miként lehessen a status célját elérni. A belső ... tulajdonképpen fejtegetésünk tárgya. ... ezért a belső politica czélszerüen alkotmányi és igazgatási politicara osztatik fel." (3. p.) „... az igazgatási politica eloszlik általános igazgatási politicara és külön igazgatási águ tudományokra, t.i. igazságszolgáltatási politicara, policziai tudományra, statusgazdasági tudományra, financztudományra és katonai igazgatási tudományra." (4. p.) 70

Ld. 66. Íj. 173. p. 71

Ld. 67. Íj. 72

Ld. 67. Íj. 73

Ld. 63. Íj. 74

Vö. 63. Íj. 16. és 18. pp. J^Ld. 65. Íj. Előszó. Könyve mottójául Széchenyi Hiteléből választott egy idézetet. Ld. 65. Íj. 2. p. Innen kezdve az oldalszámok Karvasy Politica Tudományok MII. kötet (címleírás a 65. lábjegyzetben) lapszámait követik.