Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött
első képviselője a jogi karon.36 Az európai szakirodalmat alaposan ismeri, és kísérletet tesz a progresszív államelmélet nézetek ismertetésére . Valójában itt egy ellentmondás feszül, amire Horváth Pál hívja fel a figyelmet.^? Karvasy egyrészről tudományosan „napra kész" és progresszív, másrészről viszont megőrizte lojalitását az uralkodóhoz. Kétségtelen, hogy ez is nyomott a latban, amikor Pestre, Geringer javaslatára kinevezték. 4. Politikatudományi munkájában^ az alkotmányos politika, az általános igazgatási politika, a rendészettudomány, valamint az államgazdaság és pénzügytudomány területét fogja át, és az európai államtudományi , kameralisztikai irodalmat közvetíti Magyarországon, a „Sonnenfels-korszakban". a/ A reformmozgalom alapvető törekvéseihez kapcsolódva vette elemzés alá a magyar állam- és jogfejlődés történeti tanulságait, b/ Nála áttekinthető a kameralisztika hármas tagozódása , míg viszont német és osztrák előképeinél nem. 39 c/ Az első rész igazán nagy jelentőségű, mivel az az „ alkotmánytan" vagy „ alkotmányi politika" első csírájaként is felfogható.40 5. Ami Karvasy államelméleti fejtegetéseit illeti, teret kell majd szentelni Szalay László és Kornis Károly munkásságával való összehasonlításnak is.41 Nagyon fontos a 75. Íj. alatt idézett kézirat szerzőjének megállapítása, miszerint „... az volt a jellemző, hogy az állambölcseleti kérdések álltak előtérben. Mégis, az a tudományág, amely leginkább megközelítette a politikai kérdéseket, nem az az állam- és jogbölcselet , hanem a korszak ' politikatudo mánya ', illetve a 'státustudomány ', (azaz az államtudomány) volt."42 ç$ „Karvasy is az észjogi elvek gyakorlati megvalósítása tudományának fogta fel a politikatudományt." Az állammal kapcsolatos korabeli tanok közlésével a „hazai ifjúságnak a politikai pályára lépését kívánta elősegíteni".43 7. Az „államcélok kérdése" foglalkoztatta, könyvében az alkotmány szerződésszerű felfogását fejti ki. „Végső konklúziója: nem létezik egy tökéletes és szükséges államforma, hanem az ész azt kívánja, hogy az adott államforma mindig a jog uralkodását biztosítsa."44 8. Ami a „főhatalom felosztásáról és az alkotmányról" szóló gondolatot illeti, már itt meg kell jegyeznünk, hogy Karvasy szembefordul Montesquieuval, a nagy francia alapmunkája azon kevés kincs közé tartozik, amely szinte „időben" jelent meg magyarul is.45 3( Hjo. 127. p. Adam Smith, Friedrich List, Róbert Mohi, Lorenz von Stein tettek rá nagy hatást. 3 ^Ld. 68. Íj. Nehéz lehetett a katholikus klérus közvetlen befolyása alatt álló győri jogakadémián progresszívnek és lojálisnak lenni egyszerre; sőt, ilyen helyzetben az „ifjúság bálványozott alakjának" lenni! 38 Ld. 65. Íj. 39 Ld. 75. Íj. 128. és 130. p.; a politikai tudományok rendszeresen előadva II. kötete a „státus gazdaságtudomány" és a III. kötet a „finánctudomány" címet viseli. 4 ^Uo. 130. és 131. p.; „Pauler ezt az áttekinthető, de a tárgyat még mindig összefogó koncepcióját tartja Karvasy nagy érdemének, és művét hézagpótlónak tekinti, mivel ... Kopetz Prágában, Kudler Bécsben, Schreiner Grazban ... a politika összes rendszerének közrebocsátását meg sem kísérelték." 41 P1. Szabó Imre, ld. 57. Íj. és Horváth Pál, ld. 55. Íj. 42 Uo. 131. p. 43 Uo. 132. p. 44 Uo. 132. p. 4 ^A törvények lelkéről. I-III. kötet. Fordíttatott a Párisi 1816-dik esztendei kiadás szerint. Pozsony, 1833.
