Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött

Ezek után tárgyam logikai rendje azt követelné meg, hogy a „Népszerű nemzetgazdaságtan a mívelt rendek szükségeihez alkalmazva" című,^" négy kiadást megért munkát és tankönyveit, „Az államháztartási vagyis pénzügyi tudomány"-t, illetve a „Közrendészeti tudomány"-t47 vegyem vizsgálat alá, ez alól azonban kettős felmentvényem van. Tudománytörténeti tény, hogy Karvasy írta meg az első magyar nemzetgazdaságtant

, de ez egyrészről nem Győrben, hanem Pesten jelent meg, másrészről viszont e kérdéskör közgazda sági szempontból igen alapos vizsgálat tárgya volt.^8 A Pesten publikált államtudományi-politikatudományi és jogi műveket illetőleg is - a kutatás jelenlegi állása mellett - az olvasót a 75. lábjegyzetben jelölt kézirat szerzőjéhez ajánlom. A pesti korszakban kiadott könyvek-tanulmányok tehát egy önálló vizsgálódás tárgyai lesznek. Kitérő bár, de érdemes a figyelmet arra is ráirányítani, hogy az „Alkotmányi és igazságügyi politika" egy olyan oktatási segédeszköz, amelyben hozzáférhetővé teszi az író Benjámin Constant, Macarel, Spittler, Rottek, Dahlmann, Mohi, Hoffmann, Lieber alkotmánypolitikai, Mittelmayer igazságügypolitikai tanait, sőt, először definiálja az igazságügyi politika fogalmát.49 Ugyanitt találkozunk azzal a megállapítással, hogy „A közrendészeti tudomány és culturpolitika" az igazgatástudomány rendészettudományi irányzatához tartozik, amelyen a német Róbert Mohi hatása mutatható ki. 50 Karvasy pesti éveire vonatkozó rövid kitekintésem Eckhart Ferenc összefoglaló munkája alapján teszem. Eckhart csak tényt közöl: Karvasy Ágostont (és még néhányakat) 1849-ben kinevezték.51 Annak kapcsán, hogy egy oktató ne adjon elő két, egymástól független tárgyat, a következő, szerzőnkre is vonatkozó megállapítást teszi: „

A római jogot, hogy belőle haszon származzék, egy év alatt előadni nem lehet. A hűbérjog és a magyar büntetőjog a római jogi tanszéktől elválasztandó. Ugyanezen okból választandó el a kereskedelmi jog és váltójog a politika tudományok tanszékétől és helyébe a politika eddig előadott részein kívül mások is teendők."52 Itt már pozitív értékítélet mellett - Karvasy 15 éves, főként győri múltját - említi. „Mikor Tipulat a haditörvényszék ítélete alapján állásából elmozdították, Geringer (Karvasyt) Pestre hívta meg. Jól beszél németül is, és így kinevezendő volna a miniszter szerint, hogy tárgyát felváltva németül és magyarul adja elő."53 Az órarend szerint csütörtök kivéte4b

Megjelent Pesten, 1861. 47

Megjelentek Pesten, 1862-ben. 48

Ld. 63. Íj. 49

Ld. 75. Íj. kézirata 135. p. ^Harmadik, ujdon átdolgozott kiadás, Athenaeum, 1870. Ugyanekkor jelent meg „Az ausztriai általános polgári törvénykönyv" című műve is. A továbbiakban bibliográfiai szempontból is a 75. Íj. alatt említett kézirat az irányadó, még akkor is, ha egyes cikkek értéktelennek minősítettnek. Pl.: Karvasy: Győr városa történelme 1594. évig, MTA Értesítője, 1862. III. kötet II. sz. 269-304. pp. Azt az állítást viszont, hogy Karvasy Concha-t „csak mint előadó tudta lebilincselni" - kétlem, mert Concha Győző Politika című művében (Budapest, Grill, 1907.) I. köt. Alkotmánytan, II. kiadás többször idézi: pl. 8., 221., 314. pp. *^A Jog- és Államtudományi Kar története 1667-1935. A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. II. köt. Budapest, 1936. 396. p. 52

Eckhart im. 401. p. ^Eckhart im. 408-409. pp.; itt említést tesz Eckhart Karvasy egyetemi tankönyveiről, az „első magyar nemzetgazdaságtan"-ról.