Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött
járhassanak a tisztességes mulatókba, a világgal érintkezésbe jöhessenek, azaz színházba, tánctermekbejárhassanak; 2. ne legyen kényszerű templomba járás; 3. legyen a főiskolának tisztességes könyvtára, és a hallgatók használhassák is azt; 4. legyen mód külföldi (főleg Németország) tanulmányutakra; 5. osszák az ösztöndíjakat valláskülönbség nélkül stb.^8 Valószínűsítem , hogy ezt a petíciót Karvasy szövegezte , vagy legalább is annak szerkesztésében részt vett. Németh összeállításából az is kitűnik, hogy Karvasy az 1847/48-as tanévben, valamint 1848/49-ben (!!!) a jogi kar proszeniora is volt.^9 Horváth Pál professzor véleménye a fentebb írtaktól részben eltér: 1. „A győri katolikus tanodák haladó diákmozgalmai mögött álló elmék közül például épp az utóbbi időkben ásták ki a feledés homályából azt a Karvasy Agostot, aki talán Európa-szerte is az első volt a politika tudományának megteremtésé ben ."^ 2 a győri közép- és főtanodai ifjúság petíciós mozgalma ... Karvasy tanár úr vezénylete alatt szerveződött a polgárőrségbe, ... fellépett a zsidó programok szervezőivel szemben. A később nagynevű Karvasy Ágost volt a győri tanodái lelkes ifjúság bálványozott vezéralakja ..." 3. „... A tanszabadság ügyéhez tapadó győri tanodái petíció ... a hazai politológia (politika) alapjait lerakó Karvasy Ágost messze előremutató pozitív hatása ... dokumentum arra is, hogy a vidéki mozgalmak többnyire közvetlen kapcsolatban álltak a pesti (egyetemi) mozgalommal.31 ... A győri petíciós mozgalom ... Karvasy Ágost vezénylete alatt ... célul tűzte ki ... hogy az államra vonatkozó modern eszméket széles körben megismertesse. A polgári érdekeket szolgáló reáloktatás, a korszerű szakoktatás, a tudomány magyarnyelvűsége , illetve a társasági élet és a tanulói esküdtszék meghonosítása, a sajtószabadság, a tisztségviselők választásának behozása ... a győri főtanodai petíciók már a népképviseleti rendszer behozata lával és az alkotmányos jogok gyakorlásával is összefüggésbe hozták a tudomány felszabadításának ügyét. ... ezekben a dokumentumokban fogalmazódott meg legkorábban az állampolgári nevelés ügye .32 Az ELTE ÁJK Politológia Tanszékén őrzött tudománytörténeti tárgyú kéziratnak is önálló fejezete Karvasy tevékenységének vizsgálata.33 A szerző fontosabb megállapításai a következők: 1. Karvasy az egyetlen tudományos képviselője a magyar kameralisztikai irodalomnak .34 2. Még jogakadémiai (győri) tanársága alatt szakított a List-Sonnenfels féle irányvonallal, és a kor színvonalának megfelelő koncepcióban, de a német mellett magyarul írvánbeszélvén kezdte meg tudománya művelését.35 3. A magyar közigazgatástan 28 Uo. 109-112 pp. 29 Uo. 88-89. pp. ou Horváth Pál: Tanszabadság Magyarországon, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 75. p. Itt köszönöm meg Horváth professzor önzetlen támogatását, ugyanis amikor megtudta, hogy ezzel a kérdéskörrel foglalkozom, akkor kézírásos céduláit is rendelkezésemre bocsátotta. 31 Uo. 112. p. 32 Uo. 144. p. 33 Arczt Ilona: A „politikai tudományok" oktatása a Budapesti Egyetemen (ELTE Jogi Karán és eló'dintézményeiben). (A „politico-cameralis", a „politikai tudományok" - és a politikai-, alkotmányi és közigazgatási tanszék története 1769-1948-ig) 125-138. pp. A nagyobb nyilvánosságra igényt tartó kéziratot az alábbiakban konzekvensen idézem. 34 Uo. 126. p. 35 Uo. 127. p.
