Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött

is itt jelent meg először, és a közgazdaságtani irodalom is számon tartja - feldolgozottságára tekintettel is - mellőzöm. E „megkésett könyvszemle" kapcsán vessünk egy pillantást az „alma materre", ahol a szerző dolgozott. 1808-ban Hoffmann Ignácot, aki a Politikai Tudo mányok Tanszéke vezetője volt, kinevezték a Helytartótanácshoz. A megüresedett „statust" Beke Farkassal töltötték be, aki - mint később Karvasy - szintén a Nagyváradi Jogakadémiáról indult. Az ő munkájának eredménye, hogy Sonnenfels munkáját átdolgozva kiadták Principia politicae commercii et rei aerarii címmel 1807-ben. Jellemző, hogy 1813-ban ez már második kiadást is megért. Beke utódja Karvasy lett; Németh Ambrus, a győri jogakadémia történetének írója úgy tudja, hogy a főigazgató a megüresedett helyre Karpf Sándor győri ügyvédet ajánlotta, aki 1838. június-július hónapokban már helyettesített is. A tanszéket mégis testvére, Karpf Ágost nagyváradi jogakadémiai tanár nyerte el, áthelyezéssel. (1838. augusztus 21. 17215. sz.) Karpf nevét 1842-ben magyarosította. Jól felkészült, jó előadó; lebilincselő modorával Győr városa lakosságának tiszteletét is kivívja, így a füssi és a vecsei egyházi nemesek (praedialisok) táblabírájukká választották. 1848-ban állítólag a győri nemzetőrség egyik lelkes tagja, az akadémiai ifjúság mozgalmának egyik vezetője és irányítója. Ezért 1849 őszén állásától elmozdítja az udvar és Pestre rendeli. Mendel István győrvárosi polgármestert kérik fel Karvasy jellemzésére, és viselt dolgainak felderítésére. Mendel a következő választ adja Dőry Gábornak, a fejérvári polgári kerület főispánjának: (Ezt az összefoglalást ide iktatom, mert ennek tartalmától Horváth Pál megítélése eltér.

w

Ami Karvasy Ágost volt győri akadémiai tanárnak a forradalmi időszak alatti magaviseletét illeti, ez érdemben a kegyes meghagyás szerént tett vizsgáló eljárásaim után is mást felhozni nem tudok, minthogy Ő a lefolyt 1848-ik évi martiusi napokban Győr megyének némely helységében támadni kezdett lázas mozgalmak és kicsapongások fékezése és a belcsend fenntartására a győri főtanodai ifjúság kebeléből előlegesen alakult nemzetőrség vezérévé választván, az akkor megnyert nemzeti függetlenség és szabadság hirdetése alkalmával tartott népünnepélyeken a város főpiaczán rendbe állott és diszmenetben fel és alá vonult nemzetőrséget vezényletté." Tény, hogy felmentették, és pesti egyetemi jogtanárnak nevezték ki.27 A Németh Ambrus idézte dokumentumok közül igen fontos a március 22ére utaló, amikor a győriek a pesti egyetemi hallgatók példájára az akadémia nagytermében „összes ülést" tartottak, amelyen a március 17-én benyújtott kérvény kiegészítéséül újabb kívánalmakat állítottak össze, a „

Győri főtanodai ifjúság kívánatai" címmel. Ezt a kinyomtatott iratot megküldték az összes hazai főiskolának, és benyújtották a főigazgatónak, hogy azt terjessze a helytartótanács és az országgyűlés elé. Exemplifikative: 1. a jogakadémiai hallgatók 25

A magyar váltójog. Streibig Klára, 1846. 166 p. Az ELTE AJK Magyar Jogtörténeti Tanszék példánya a római jog professzoráé, Vécsey Tamásé volt, aki sk. „glosszálta" a példányt, figyelemre méltó megjegyzéseket tévén. ^Horváth Pál: Tanszabadság Magyarországon, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 75., 112., 144. pp. 97 z

'Németh Ambrus: A Gyó'ri királyi Tudomány-akadémia története. III. rész. 1806-1850. Győr, 1904. 62-63. pp. Itt hivatkozott főigazgatói jellemzések (Győr Városi Levéltárára utal.).