Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - Horváth József: A győri jogakadémia és jogi oktatás

ajánlja, a büntetőjoghoz a „Codex Theresianus"-t, a történelemhez pedig Godefridus Achenvallius „História celebriorum hodie Europae Provinciarum adumbrata" c. művét, valamint Gatterer történeti műveit. A kézműipar és gyáripar megismeréséhez Justus: „Theatrum artium et opifícorum" c. munkáját és a francia nyelven írt „Dictionarium portatile artium et opificorum" c. könyvet. Természetesen a későbbiekben magyar szerzők könyvei is megjelennek az oktatásban, így Vörös Antal budai jogtanár munkája, a „Principia Juris Hungarici privati". A másodévesek kis szekrényében megtalálható volt a Corpus Juris, valamint más jogi szakkönyvek, amelyeket sajnos nem soroltak fel. Feljegyezték, hogy a tanuló ifjúság „nem iparkodott" a tankönyveket megszerezni. Vagyis leginkább az előadások jegyzeteiből sajátították el az ismereteket. Még egy dologról kell - úgy gondolom - okvetlenül szólnom, az oktatás nyelvéről. A jezsuita korszakban az akadémiai oktatás latin nyelven folyik. Az állami korszakban is marad azonban a „holt" latin nyelv, holott az osztrák tartományokban az oktatás 1774 óta nemzeti nyelven folyik. Azonban nemcsak itt nyilvánvaló a célzatosság, hanem a jogi oktatásban is. Német tankönyvekkel osztrák kaptafára akarják vonni a jogi oktatás egy részét. II. rész (1801-1850 között) Győr városa, a győri káptalan, Győr, Veszprém, Mosón és még más megyék folyamodványai az akadémia visszahelyezése ügyében végre sikerrel jártak. Nem különben az áldozatvállalások a költözködést és az elhelyezkedést illetően. Az iskolai előadások így pontos időben, 1802. november l-jén megkezdődtek. A pécsi évek alatt azonban bizonyos változások következtek be az oktatásban, mivel II. József néhány módosítást vezetett be a Ratio Educationis szabályaihoz képest. így pl. pontosan megszabta, hogy a jogi tanulmányok mire képesítenek. Ezek az állások a következők: - A politikai udvari és országos állások, kivéve a tanácstagokat, titkári és fogalmazói állásokat. - A kamarai és harmincad hivatalnál az adminisztrátorok, segédtisztek és jegyzők állása. - A szabad királyi városok jegyzői állásai. - Csak jogi tanulmányokat végzett lehet joggyakorló az udvari, az országos, közigazgatási és megyei hivatalokban. - A megyéknél a hét alispáni állás a hét jegyzőség, az ügyészség s valamenynyi járásbírósági állás. - A különböző táblai, fellebbviteli, s az alsóbb fokú törvényszéki bírói állások, királyi ügyészség, kamarai ügyészség. Változtatásokat írt elő a reformirányzat a jogi tanfolyam tantárgyain is. így pl. 1874-ben előírták a statisztika tanítását (vélhetően Colbert hatására). Tan-