Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - Horváth József: A győri jogakadémia és jogi oktatás

könyvül Horváth Mihály „Statistica Regni Hungáriáé" c. művét kellett használni. Ebben az időszakban a tanrend a következő tantárgyakat tartalmazta: I. évfolyam: természetjog, az ókori történet, az egyetemes közjog és nemzetközijog, az újabb kori történet. II. évfolyam: a hazai magánjog, a politikai és a kamarai tudományok, a pénzügy és a német tiszti írásmód. A tanterv azonban, akárcsak II. József más rendeletei, nem volt hosszú életű. Lényeges változást hozott azonban, hogy 1803 után már nem Sonnenfels művét használták, hanem Sax győri akadémiai tanár megbízást kap a mű rövid kivonatának elkészítésére, a magyar közjoghoz és törvényes állapotokhoz illesztve, így végre magyarosabb szellem juthatott a politikai, kereskedelmi és pénzügyi oktatásba. Változást hozott még, hogy a XVI. § beiktatásával a magyar nyelv rendkívüli tárgyként oktatható volt. (A közoktatás tannyelve azonban ezután is a latin maradt.) Az áttörést e tekintetben az 1792. évi országgyűlés VII. törvénycikke hozta, amely a magyar nyelvet a magyarországi iskolákban a rendes tantárgyak közé emelte. A pécsi visszatéréstől 1850-ig élte talán legfényesebb korszakát a győri akadémia. Kitűnő tanárok és igazgatók oktattak (Paintner, Fejér György, Dresmitzer és Deáky). Ez alatt az időszak alatt tanult Győrben Deák Ferenc, a haza bölcse is. Egy akkoriban készült emlékirat szerint egyetlen akadémiából sem jutott annyi tanár a pesti királyi egyetemre, mint a győriből. Azonban az éppen néhány éve megkezdett oktatásra az 1809-es francia háború súlyos csapást mért. A kismegyeri vesztes csata után (július 14.) a francia had elfoglalta Győr városát. A tanulók java távozott, egy részük - huszonkilencen insurgensként vett részt a kismegyeri csatában. A francia megszállók november 15-én ürítették ki az akadémia épületét, amelyet egyébként is megrongált a tüzérségi tűz. Végül nagy nehézségek árán megjavították az épületet, és folytatták a tanítást. 1810-ben földrengés rázta meg Győrt, és megrongálta az intézet épületét. Azonban az intézet ezeket a károkat is helyreállíttatta, annál is inkább, mert nem akarta, hogy az akadémia esetleg újra Pécsre kerüljön. 1839-ben királyi látogatásban részesült a győri akadémia. V. Ferdinánd király és Mária Anna királyné a megyeháza, a városháza és a tanintézetek után az akadémiát is meglátogatta. A király az egész épületet bejárta, a tantermeket, szertárakat és a könyvtárat is. (A királyi látogatást külön jegyzőkönyv örökítette meg.) Küzdelmes időszaka volt ez az akadémiának, állandó anyagi gondok (épület állaga, tanszerek hiánya), és a különböző aspirációk az átszervezésekkel kapcsolatban nehezítették az állandó munkát. így érkezett el 1848. április 11., melyben az ország lerázta Ausztria gyámságát. Az eredmények visszavonása után Győrben is megkezdődött a honvéd zászlóaljak szervezése. (Győr városa az V. zászlóalj jelentkező helyéül szolgált.) Az akadémia épülete beszállásolásra lett igénybe véve, sok hallgató önkéntesnek jelentkezett. Azonban a bölcseleti oktatás - a megyeháza helyiségeiben,