Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - Horváth József: A győri jogakadémia és jogi oktatás

nését a „Ratio Educationis"-t. Ez a munka - mint ismeretes - a tanügy minden szervezetét szabályozza az elemi iskolától egészen az egyetemig. Az akadémia államosítása ezzel befejeződött. 1780-ban az intézmény „akadémiai templommal" bővül és könyvtárat is csatolnak hozzá. Alig 12 év múlva azonban az akadémia szervezetében kényszerű változások állottak be II. József központosító reformjai révén. Az 1783. november 28-i császári leirat úgy rendelkezik, hogy hittudományi karok csak egyetemes papnevelő intézetek székhelyein működhetnek. Ez az intézkedés már előre vetítette a győri akadémia későbbi sorsát. December 26-án felolvasták a főigazgató útján küldött rendeletet, mely szerint a hittudományi előadásokat 1784. április végén be kell fejezni, a növendékpapságot pedig a pozsonyi papnevelő intézetbe kell költöztetni. II. József következő reformintézkedése aztán végleg megpecsételte a győri királyi akadémia sorsát. A kilenc tankerületet 1784-ben öt tankerületre vonták össze, és az összevonást elrendelő leirat úgy intézkedik, hogy csak tankerületi székhelyeken legyenek akadémiák. A győri akadémiának ezért Pécsre kellett vándorolnia. (Az 1784/85-ös iskolaévet még Győrött töltötte az akadémia, az utolsó tanári értekezletet 1785. szeptember 11-én tartották.) A tanári kar új működési helyére költözött, a taneszközöket is átszállították. A templom és a könyvtár a gimnáziumhoz csatolódott, a konviktus épületét II. József kaszárnyává alakíttatta. Szép feladat lenne ezek után az akadémiai oktatás bemutatása, a tanfolyamok, a tantárgyak, a tanterv, az órarend, a módszerek és a tankönyvek ismertetése. Azonban - az akadémia mindhárom történeti részében - csak a jogi oktatás rövid ismertetésére kívánok szorítkozni. A jogi karra csak a bölcseleti tanfolyam két éve után léphettek a hallgatók. Meg kellett ismerniük: a. / Magyarország és kapcsolt részeinek közjogát (jus publicum Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum), valamint a Római Birodalom és egyéb államok közjogáról szóló munkákat. El kellett sajátítaniuk a magyar s a rokon nemzetek történetét, az alkotmányra, a kormányformára és a jogi eljárásra vonatkozó ismereteket. Ide tartozott még a természet, egyetemes köz- és nemzetközi jog ismerete is. b. / A hazai és szokásjog (jus patrium et receptarum consuetudium) körében a törvények történetét, azok forrásait, a törvények egymáshoz való viszonyát kellett elsajátítani. Csak ezután következett a hazai és szokásjog, valamint a büntetőjog fejtegetése, majd a törvényszéki eljárásmód. cl Államtudomány, kereskedelmi és pénzügyi jog (Politica, Commercium et Res aeraria). Ebben a tárgyban előzetesen meg kellett ismerni a művészeteket, a kézi és gyáripart. El kellett sajátítani a közrendtartás eszközeit, a kereskedelem „felvirágoztatása" módjait, vagyis mai terminológiával a kereskedelem és a gazdaság szabályozását jogi eszközökkel. Meg kellett ismerniük a hallgatóknak még a pénzügyeket, azok mai és kívánatos állapotait és az ehhez vezető pénzügyi eszközöket. Ami a joghallgatók könyvtárát illeti, a Ratio Educationis könyveket ajánl, és megírandó könyvekről is rendelkezik. Az előbbiekből: Martin Károly bécsi egyetemi tanár természet-, egyetemes köz- és nemzetközi jogra írt „Positio"-ját