Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - Horváth József: A győri jogakadémia és jogi oktatás

három tanszék működött: a theologica dogmatika, a vitatkozástan és az egyházjog tanítása. 1756-ban külön hitszónokot kap az akadémia, 1767-ben pedig a hittudományi tanfolyam kiegészül a szentírás-magyarázattal (hermeneutika) és az egyháztörténet számára is állítottak tanszéket. 1747-ben megszervezik a bölcseleti tanfolyamot logikával és metafizikával, majd később az etikának és a mathézisnak állítanak tanszéket. Elmarad a jezsuita akadémiákban szokásos földrajz tanítása, azonban - egy tárgy kivételével - a hatvanas évekre teljesen kialakult a győri jezsuita akadémia. A gyó'ri jezsuiták azonban a tanulmányi rendszerük előírta tantárgyak mellett felvettek további tárgyakat is, így 1754-ben megkezdik a természetjog tanítását. (Ezért jelöltem meg előadásom címében a jogi oktatás kezdetét az 1754es évvel.) Felvették még az oktatás keretébe a magyar történetet, 1761-ben pl. ezt a tárgyat Pray György híres történetíró adta elő. Az akadémia 1773 őszéig volt a jezsuiták kezén. Mária Terézia szeptember 21-én végrehajtotta XIV. Kelemen pápa határozatát a Jézustársaság eltörléséről, mire a jezsuiták kivonultak társházukból és búcsút mondtak intézetüknek. Mindennek oka, hogy a XVIII. században már megerősödött az a törekvés, amely az állam felügyelete alá óhajtotta vonni az egyházi iskolákat. Az 1715-ös, majd az 1722-23-as országgyűlés hoz is ilyen döntéseket. Az állam tehát rendeletileg átvette a győri akadémiát, azonban tanárok nem voltak, sem a tanintézet fenntartására szolgáló pénz. Az új iskolaév a küszöbön (hagyományosan novemberben kezdődött az oktatás), ezért október 8-án a királynő ideiglenes intézkedéssel az oktatás megnyitását december elejére halasztotta, és a tanárok alkalmazását a püspökökre bízta. Zichy Ferenc gróf püspök ezt a feladatot olyan jól ellátta, hogy a győri akadémia az 1773/74-es iskolaévet megszakítás nélkül folytathatta. 1773 és 1777 között a győri püspök felügyeletére és vezetésére volt bízva. Ez időszak alatt az állam a lefoglalt jezsuita vagyonból megalkotta a tanulmányi alapot (fundus studiorum) és az új tanulmányi rendszert. Mária Terézia az osztrák iskoláknak már 1774-ben kiadta a „Schulordnung"-ot, ennek mintájára készítette Ürményi József udvari tanácsos, Terstyánszky Dániel levéltáros és Makó Pál kanonok a magyar tanulmányi rendszert, amelyet 1776. augusztus 5-én léptettek életbe. Az országot a rendelet kilenc tankerületre osztotta (budai, besztercebányai, győri, pécsi, kassai, nagyváradi, pozsonyi, ungvári és zágrábi), mindegyik élére királyi főigazgatót rendelve. A rendelet a nagyszombati egyetemen kívül öt akadémiát „királyi akadémiává" emelt (győri, kassai, nagyszombati, nagyváradi és zágrábi). A győri akadémia ezzel történetének új szakaszába lépett. Első főigazgatója Niczky Kristóf gróf hétszemélyes táblai közbíró és verőczei főispán lett, helyi igazgatóul pedig Apffalter József győri kanonokot nevezte ki a királynő. A tanfolyamok (karok) száma háromra emelkedett (bölcseleti, jogi és hittudományi). Az újjászervezett akadémiát a főigazgató 1776. november 7-én nyitotta meg, az új tanári kar pedig december 22-én tartotta meg első gyűlését. 1777. szeptember 9-én tette közkinccsé a helytartótanács az új tanulmányi rendszer megjele