Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Szádeczky-Kardoss Irma: A jogi szaknyelv történeti kutatási szerepe

DR. SZÁDECZKY-KARDOSS IRMA A JOGI SZAKNYELV TÖRTÉNETI KUTATÁSI SZEREPE E konferenciára jövet a vonaton legújabban vásárolt könyvemet lapozgattam. Kristó Gyula A magyar állam megszületése című könyvét, melyben idevágó gondolatként idézi

1 Jánosi Mónika még kéziratos megállapítását arról, hogy „első keresztény királyunk a nyugati kereszténységhez csatlakozás, a gyors felzárkózás érdekében, nyugatról jött papjai révén, nyugati mintájú törvényeket alkotott, ahol nem volt helye a feudális állam kialakulása előtti, törzsi nemzetségi kötelékben élő magyarság érvényben lévő szokásjoga írásbeli szentesítésének, mint ahogy az Nyugat-Európában megtörtént. Legkorábbi törvényeink őrzik ugyan a jogszokások maradványait, de sokkal szerényebben, töredékesebben, mint ahogy Nyugaton fennmaradtak" (a kiemelések tólem származnak). Vajon igaz-e így ez a megállapítás? Vajon igazunk van-e akkor, ha azt állítjuk, hogy a jog írásbelisége Magyarországon Szent István-i eredetű, és kizárjuk annak korábbi lehetőségét? Mert hiszen ez az általános tudományos nézet, amellyel szemben csak újabban ismerjük el, hogy „az utóbbi évtizedben egyre több meggondolás szól amellett, hogy a belső magyarországi írásbeliség már jóval a 11. század eleje előtt létezhetett"

2

, és csak elvétve találunk már 1980-ban is olyan, e kérdéssel körültekintően óvatos álláspontra, amely az írott források körében „első ismert törvényeinket" idézte ebből az időszakból.

3 .... Ezek a gondolatok kísértek ide, a Konferencia színhelyére, s csendesen gyarapodván, szinte rárímeltek Dr. Fűrész Klára előadásának az alkotmányfejlődés kontinuitásáról szóló gondolataira. Előre kell bocsátanom, hogy itt most elsősorban a gyakorlati jogász beszél belőlem, és mindenekelőtt a jogalkalmazási gyakorlatban a szabályozottság és szabályozatlanság, az „írott" jog és a joghézag viszonyáról szerzett tapasztalatok reflexeivel. Ami pedig a nyelvi-történeti kutatómunkát illeti, annak ma még nem az eredményeiről, hanem inkább csak egyes, még ellenőrizendő feltevéseiről és irányairól szólok. Mert miről is rendelkeznek „első ismert törvényeink"? A kor viszonyai között nyilvánvaló szabályozást igénylő kérdések közül csak elenyészően keveset érintenek, s ezek javarésze is olyan, amely láthatóan azért igényli a szabályozást, mert eredendően új. Új jogviszony, új jogintézmény, új rendje, kerete, módja avagy szegmense az életünknek. És ezek között is a kereszténység felvételével kapcsolatos szabályok dominálnak. Az ember szinte tapinthatóan érzi - sajnos Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. Szeged, 1996. 327. old.. Kristó, i. m. 54. old. Szádeczky-Kardoss Samu: A magyar őstörténet és bizánci forrásai. Idézi Kristó, i. m. 54. old.