Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

nyok befolyásolásának eszközével élnek. Ez az eljárás az állam térnyerésének újabb korszaka, melyet jelen tanulmányunkban nem érintünk. 5. Néhány félállami egyesülés értékelése a félállamiság szempontjából a dualizmus korában 5.1. A már bemutatott Országos Honvédsegélyző Egyletet személyi összefonódások, 59 támogatások miatt a félállamiság Il-es csoportjába sorolom mint az egyesülés-alapítvány határesetét. 5.2. A létszámban ugyancsak megfogyatkozott elöregedett honvédegyletek honvédigazolásait a 7821/1896 sz. ME rendelet elismeri az állami nyugdíjjogosultság megállapításánál, így szintén a félállami egyesületek II. csoportjába sorolhatók. 5.2. A félállamiság példái az erdőgazdálkodásban: erdőtársulat, erdőbirtokosság, erdészeti egyesület. 5.2.1. Erdőgazdálkodás a feudális korban az uradalmi magánigazgatás keretében, a nemesi közbirtokosságokban és a községekben folyt. A nemesek közbirtokosságok tagjai, nemesi előjogaiknál fogva szabadon egyesülhettek, működhettek. Csupán az állami szakfelügyelet épült ki föléjük idővel. Magyarországon példaként a jobbágyközség keretében folytatott erdőgazdálkodás alakulását ragadtuk ki. A községi önkormányzat élén álló bírót 1848 előtt rendszerint a községi falugyűlésen választották, az 1836. évi 9. tc szerint pedig a földesúr által kijelölt három személy közül. Az erdőgazdálkodás felügyelete, az erdővágás módja és rendjének meghatározása az uraságot illette meg a jobbágytelki állomány részét képező és a telki állományon felüli erdőben: 1836. évi VI. tc. 4. §.^^ A Jobbágyi fahasználat rendje: Az ingyenes tűzifa faizás mértéke urbárium, vagy helybeli szokás szerinti illette meg a jobbágyot. Vita esetén a megyei közgyűlés által kirendelt küldöttség közvetítésével kötöttek egyezséget. Eredménytelenség esetén úrbéri per döntött. Személyes szükségletre, az épületfa a tetőszerkezethez volt igényelhető, a falakhoz és zsindelyekhez már nem, de egyezkedés tárgya lehetetett egyéb tevékenység, pl. fakereskedés. (1836. évi VI. 1871-75-ig kormánybefolyás révén támogatásokban részesült, az uralkodó az 1872. évi sorsjáték egész jövedelmével, az 1874. évi egy részével, 1876-tól a törvényhozás először évi 45 ezer, 1896-ban már évi 400 ezer forinttal támogatta. H.L. 39. doboz)1867-97) 1-853. Békés megyei fólió. Értesítés az Országos Honvédsegélyző Egylet működéséről 1870-1884 végéig. A földesúri felügyelet felügyelése kérdéskörében rendeli el az 1790. évi 57. tc, hogy amíg erdőtörvény nem lesz, addig a vármegyének kell a károkozást megvizsgálni és tiszti ügyészi keresetet kell indítania, a pusztítás megelőzésére és a mérsékelt fahasználat biztosítására törvényes rendelkezési joga van. Az 1807. évi 21. tc. szerint a megyei közgyűlés a pusztítás megelőzésére bizottságot és zárgondnokot rendelhet ki (1. §). Tulajdonosi hányad vitája esetén ő végezteti a vágást és kiutalja a fát, a száradékszedést felügyeli, a tilalomszegőkkel szemben keresetet indít (2. §). Legeltetési tilalmakat betartatja (6. §). Amíg arányossági per zajlik, addig a gondnok értékesít és a pénzt visszatartja. Résztulajdonos kérheti a zárlatot, ha az arány nincs tisztázva (9. §). A tagok kérhetik perrel arányos részük kihasítását a zárlat elrendelése után. (10.§).