Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

gazdálkodást, jobbágyi terhek elosztását, haszonvéteket a bíró a községi elöljárósággal, esküdtekkel együtt intézte. A földesúr közvetlen gazdasági érdekeltségi (úrbéri viszony) és közjog által biztosított felügyeleti kapcsolatban is állt a községi önkormányzattal. A birtok méreteiből kifolyóan nem volt szüksége az igazgatás általános szabályok útján történő rendezésére olyan mértékben, mint az államnak, így nagy tere marad az önkénynek. Az állam nagyobb méreteinél fogva érdekelt a joggal megszilárdított, önjáró szakosodott közigazgatás, illetve felelősségében körülhatárolt községi önkormányzat biztosításában. Fontos kiemelni, hogy a község rendelkezési joga az úrbériség megszüntetésével szilárdul meg a rendelkezése alá kerülő tulajdon felett. Magánszerződéses kapcsolatainak száma megszaporodhat. A község önkormányzatán belül megindul a gazdálkodási ágazatok elkülönülése (állami szakfelügyelet ellenőrzése alá kerülve), melyek önigazgatásának kialakításához a községi önkormányzat alapmintául szolgálhatott. Ezt a jelenséget a német irodalom a korporáció liberalizálódásának nevezi.5& Jogirodalmuk az utóbbi 30 évben kutatta az állam és társadalom a magánegyesülései között elhelyezkedő egyesülések rendszerét. A félállami egyesülések jellemzőit gondolataik nyomán az alábbiakban három csoportba sorolnám: 4.3.1. I. Jellemző, hogy az állam az egyesüléseken keresztül szervezi a közfeladat ellátását, az egyesülések alapszabályára nézve megkötéseket ír elő, a célok spektrumát az ellenőrizhetőség kedvéért korlátozza, a kényszertagság elrendelésének eszközével is él, felügyeleti szervet hoz létre az alapszabályszerű egyesülési tevékenység ellenőrzésére. Jelentős befolyásolási lehetőség a célhoz kötött támogatások rendszere. Esetenként közhatalmi jogosítványt is megállapítanak az egylet részére. Bekövetkezik az, hogy az egyesület legfontosabb ismérve, a szabad be- és kilépés joga csorbát szenved, az ilyen szervezetet ezek után már csak a beszabályozott önkormányzati jogosítvány különbözteti meg az igazgatási szervezettől. Ide sorolhatók a vízitársulások, erdőbirtokosságok, a céhekhez kapcsolódó szociális egyesülések, a munkásbetegbiztosító pénztárak, a hivatásrendi testületek, kamarák, hegyközségek stb. 4.3.2. II. Kooperációs kapcsolat Alapszabályi megkötések és szoros felügyelet mellett enyhébb közhatalmi jelleg ruházódik át az egyesülésre mint az előző csoportnál, nem fordul elő a kényszertagság intézménye. Személyi azonosság a politikai-, igazgatási funkciót betöltő és egyesülés vezetői pozíciót betöltő személyek között előfordulhat. Ebbe a csoportba sorolható a szerveződés, ha a területi egyesületek szövetségi szinten csúcsszervet hoznak létre. Ilyenkor általában a szövetségi szint kerül személyiés szubvenciókapcsolatba az állammal. Az állami befolyás a már az anyagi lehetőségek elosztásával magánjogi formát öltve továbbítódik a tagegyesületek felé, így a politikai akarat nem ismerhető fel közvetlenül. 4.3.3. III. A félállami egyesülések harmadik nagy csoportját az állami igazgatási szervezet, intézmények, mint tulajdonosok által magánegyesülések formájában alapított vállalkozások, szövetkezések alkotják, így azok a magánviszo53 Josef Baron: Das Deutsche Vereinswesen und der Staat im 19. Jahrhundert. Göttingen, 1962. 94. 1.