Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén
január 10-től megjelenő tanulmányaiban a rendi állam helyébe lépő polgári állam egyesületi fogalmáról és az egyesületek jogi szabályozásáról fejtette ki gondolatait, mint kortársai, ő sem kerülhette meg az egyesületek viszonyának kérdését az államcélhoz.^ Az állam „kebelzetében" oly testületek, társulatok vannak, „melyeket az álladalom maga teremtett magának". Elkülöníti ezektől azon szerveződések körét „melyek még nem vegyültek annyira az álladalom organizmusával". Ezekre Szalay az egyesület szó használatát javasolja. Határozottan elválasztja a vasút, csatorna, bank, egyetemek és egyéb intézmények kategóriáját az egyesületektől, s leszögezi, hogy az előbbiek önálló törvényben történő szabályozása szükséges, hisz az államban különleges jogokat élveznek. Pl. kisajátítási jog, diplomakiállítási jog. Figyelemre méltó Szalay kategorizálásában, hogy az állami és magánszerveződések között az átmeneti vegyes szerveződéseket is meglátja, melyre mi a német jogirodalom 1960-as évek elméleti munkálatai eredményeként előállt félállami egyesület fogalmat használjuk.^ A 19. századi polgári szükségleteknek megfelelően a köz- és magánjog fokozódó szétválása, elméleti visszatükrözése jelentkezik Frank Ignácz: .A közigazság törvénye Magyarhonban című 1845-ben kiadott könyvében. A privilégium, vagy törvény alapján keletkező magános testület jellemzőjeként (77.§ privatum collegium) azt jelöli meg, hogy megszűnése esetén vagyona a tagokat illeti, ellentétben a nyilvános testülettel, melynek vagyonával az országos főhatalom rendelkezik. A minden életviszonyt és életcélt felölelő, a kilépést szinte lehetetlenné tevő feudális korporáció felbomlása szükséges a köz- és magánjog különválásához. Ezt követően alakulhatnak meg a polgári viszonyokat jól szolgáló egyesülések, melyek az élet részcéljait képviselik, a magánszemély egyszerre többnek is tagja lehet, nem határozzák meg átfogóan tagjuk életviszonyait, aki szabadon ki-beléphet.50 Az már egy későbbi fejlődési fázist jelent, mikor az elkülönült, igazgatási szervezetet létrehozó államhatalom a társadalom közérdeket is érintő magáncélú egyesüléseivel ismét kapcsolatot keres és együttműködve új típusú köztes szférát hoz létre. Mint be kívánjuk mutatni, e köztes szféra felé tartó fejlődésnek közvetlen útja is lehetséges, a korporáció liberalizálásával. 4.2. A reformkor egyesületnek nevezett alakzatait vizsgálva, köztük találunk olyanokat is, melyek tartalmi jegyeik alapján nem minősíthetők annak.^1 Ennek tisztázásához ki kell terjeszkedni az egyesülési szabadság kérdésére is. :ö Szalay László: Tájékozódás az egyesületi jog mezején, Publicisztikai Dolgozatok.Bp. 1847. I. k. 245. 1. ® A komplexebb szemléletű német jogirodalomban a félállami egyesületek az állam és társadalom összeolvadását mutatják a magánjogi egyesület területén. A félállami, félig közérdekű elnevezések nem azt a felemásságot mutatják be, hogy a privát- és a közszféra élesen elválasztva paritásos alapon szemben állnak egymással. Számos szervezeti és funkcionális jellegű összefonódás bizonyítja annak a szükségességét, hogy a félállami egyesületet egységes, nem polarizálódásra irányult közfogalommal kell megragadni.(Frank Müller Thoma: Der Halbstaatliche Vérein, Berlin, 1974. 2. 1.) ^ Friedrich Müller: Korporation und Assoziation. Schriften zum öffentlichen Recht. Berlin. Kiadó Duncker & Humblot 1964. 15. 1. és még benne: „...amit a középkor számára a korporáció jelentett, ugyanazt jelenti a 19. szd. számára az egyesületi ügy." 340. 1. 1 Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848 Bp., 1951. 322. 1. Például Rimái társasági egylet.; Pécsett 1836-ban selyemtenyésztő és feldolgozó egyesület jött létre im.: Móró Mária Anna: