Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

majd az 1867-ben visszaállított megyei önkormányzat tisztikara és a honvédegylet vezetősége között.

4

^ A kormánykörök az 1848-as júliusi népképviseleti országgyűlés által kimondott honvédellátási ígéreteket „politikai szempontra" való hivatkozással nem merték törvényi úton vállalni, ezért igyekeztek mozgalmukat alapszabályaik láttamoztatása eszközével honvédsegélyző célra korlátozni.

44 A pozsonyi egylet viszontválaszából kitűnik, hogy az 1848-as alkotmányos intézmények szelleméből következőnek tekintette az egyesülési szabadságot: „1848. évi alkotmányos intézmények szelleme szerint a szabad egyesülési jog nyitva áll,...az alapszabályok beterjesztésének szüksége pedig pozitív törvényeinkben nem alapulván inkább a kormány iránti hódolatnak kifolyása, mint törvény szabta kötelesség".

4

^ 3.2.2. A honvédegyletek ellensúlyozására az Országos Honvédsegélyző Egyletet hozták létre 1870-ben.^ Az alapítványi formát a koronázást követően maga Ferenc József határozta meg Andrássyhoz intézett leiratában.^ 3.3.3. A demokrata köröket a feudális korból jól ismert „notae per" indításával fenyegették meg és mint az alkotmány ellen társadalmi úton izgatókat felszámolták. 4. Az egyesüléshez kapcsolódó fogalmak elemzése, történeti példák felhasználásával. Jogi fogalmak, a félállamiság ismérvei. 4.1. A polgári átalakulás elméletének kimunkálói közül Szalay László a Pesti Hírlapban a Budapesti Hiradó konzervatív]aival folytatott vitában 1847. 43 Őriné Fodor Márta: A honvédegyleti mozgalom törekvései és állami irányítása a dualizmus idején. JPTE Dolgozatok az állam és jogtudományok köréből XVII. Pécs, 1986.; továbbá ugyanő: Vizsgálódás az egyesületi igazgatás kialakulása és az 1868-as egyesülési jogról szóló törvénytervezet létrejöttében közreható tényezők körében. Jogtörténeti Tanulmányok V. Tankönyvkiadó Bp., 1983.; továbbá ugyanő: Az 1848-49-es Baranya megyei honvédegylet 1867-től 1890-ig. Megjelenés alatt a Pécs Története Alapítvány Tanulmányok Pécs Történetéből sorozatában Szerk.:Vonyó József, 1996. 44 Lásd 43. lábjegyzet. 45 Honvéd, 1867. nov. 18. 16.sz. 125. 1. 46 Őriné Fodor Márta: A honvédegyleti mozgalom törekvései és állami irányítása a dualizmus idején, Dolgozatok az állam- és jogtudomány köréből, JPTE Pécs, 1986. 4

^ „Az országgyűlés küldöttei Magyarország nevében 50.000 darab aranyat azon czélból ajánlottak föl, hogy minket ragaszkodásuk ezen jele által is megörvendeztessenek. Mi ezen összeget a volt honvédek árvái, özvegyei, munka és keresetképtelenné vált rokkantai fölsegélésére kívánjuk fordíttatni. Magyar miniszrériumnak föladata leend, ezen alapítvány legczélszerűbb kezelése és a kijelölt czélra való fordításának módozatai iránt mielőbb részletes javaslatot elénk terjeszteni." (Magyarországi törvények és rendeletek tára 1867., 162. 1. Első folyam Pest 1868. Kiadja Pfeiffer Ferdinánd)